Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Király Levente Zoltán - Tokai Gábor: Feltárul a Rohonci kódex titka: egy 400 éves kód feltörése
első döntő áttörést elérnie a kód megtörésében. Ez az Élet és Tudomány-cikkek megjelenésének idején történt, és már nem került bele a publikációkba. A megjelent írásokban a hipotetikus feltételezések nagy száma, illetve a kódex jeleinek nehézkes tipográfiai megjelenítése kissé elfedi azt a módszerességet, amely próbálkozásai mélyén meghúzódott. Tokai cikkeinek megjelenésének idején, tőle függetlenül vállalkozott Király Levente Zoltán is arra, hogy összeírja addigi több éves megfigyeléseit a kódex írásáról. Kutatását szinte kizárólag az írás strukturális sajátosságainak szentelte, annak a reményében, hogy egyszer sikerül az írás nyelvtanát feltárni, és ez vezet majd el a jelek jelentésének meghatározásához.11 Legfontosabb eredményeiről a következőkben még lesz szó. A kutatástörténet szempontjából fontos adalék, hogy tanulmánya, illetve a személyes találkozás adta Tokainak a döntő inspirációt a kód feltöréséhez, valamint olyan eszközöket, amelyek birtokában Tokai már nem érezte egyedül a sajátjának a megfejtés sikerét. Ezért a kódfejtést 2011-től együtt folytatták. Az azóta született eredményeik részletes beszámolója már a rendezés végső fázisában tart egy angol nyelvű, történed titkosírásokkal foglalkozó szaklap számára.12 A ROHONCI KÓDEX REJTJELEZÉSÉNEK TÍPUSA Egy rejtjel megfejtésének módszerét meghatározza a rejtjelezés típusa. Ilyenformán a titkosírások különböző fajtáiról beszélhetünk. Monoalfabetikus titkosírás során az ábécé betűit felcserélik egymás közt, vagy más jelekre. A pohalfebetikus és a homofónikus titkosírások a monoalfabetikus rejtjelezés bizonyos továbbfejlesztései. Ezekhez léteznek algoritmikus módszerek, amelyeket a kódfejtő szinte mechanikusan alkalmazhat. A kódírás nem betűket, hanem nagyobb írásegységeket — többnyire szavakat - kódol, s így jóval több általános ismeretre és találékonyságra van szükség a kód megfejtéséhez. Számtalan egyéb fajta titkosítás is létezik. Az írást másképpen is olvashatadanná lehet tenni a betűk szintjén — sorrendjük átrendezésével, a szövegirány megváltoztatásával, „jelrács” alkalmazásával —; a szavak szintjén — pl. egy konkrét könyv szavaira mutató számokat alkalmazva a szavak helyett —; a nyelv szintjén — pl. egy ritica természetes nyelvre való lefordítással vagy akár a szöveg fizikai vagy kémiai úton történő elrejtésével. Ezek egyéni módszert igényelnek, amelynek felismerése nélkül az üzenet megfejtheteden marad. A Rohonci kódex azonban nyilvánvalóan a titkosírások vagy kódolt szövegek családjába tartozik. A monoalfabetikus titkosírás módszere az, hogy minden betűt egy-egy megadott betűre vagy egyéb jelre felcserélünk úgy, hogy azokból az eredeti üzenet egyértelműen visszafejthető legyen. Ezt azonban az üzenet nyelvének statisztikai jellemzőivel könnyen fel lehet törni: a leggyakoribb betűk kódjai a kódolt üzenetben is hasonlóan a leggyakoribbak lesznek. 11 Király Levente Zoltán: Struktúrák a Rohonci-kódex szövegében. Helyzetjelentés egy amatőr kutatásról. = Theologiai Szemle, 2011. 2. sz. (továbbiakban: Király, 2011.) 82-93. p.; Uo: Struktúrák a Rohonci-kódex szövegében. Helyzetjelentés egy amatőr kutatásról, (előadásszöveg) In: »A Szentnek megismerése ad értelmet.« Conferentia Rerum Divinarum. 1-2. Szerk. Zsengellér József, Trajtler Dóra Ágnes. Károli Gáspár Református Egyetem, Dec. 4. 2009 - Dec. 6. 2010. Bp., 2012. 153-163. p. '2 A közlésre szánt anyag első része megjelent: „Cracking the code of the Rohonc Codex” = Cryptologia, 2018. 42:4. 285-315. p., DOI: 10.1080/01611194.2018.1449147 172
