Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Tilcsik György: "(H)Arccal a vasút felé!" A szombathelyi személyszálllító vállalkozók konfliktusai a soproni és a kőszegi bérkocsis céhek tagjaival az 1840-es években
pedig a mai Főtér 4. sz. alatt. Közben Strasser János 1836. április 20-án Szombathelyen feleségül vette a nála 2 évvel fiatalabb Bendein Barbarát,32 amely házasságból — legalábbis eddigi adataink szerint — nem született gyermek. Minden bizonnyal édesapja halála volt az oka, hogy Strasser az 1832. december 12-ei városi tanácsülés tanácsülésre benyújtotta a polgárjog megszerzésére irányuló kérelmét, ám azt elutasították, mégpedig azzal a kifogással, hogy nem céhtagé3 Az 1839. szeptember 18-án megtartott tanácsülés felszólította, hogy rója le a polgártaksát, és addig is, amíg erre sor kerül, fizessen havonta 30 váltókrajcárt.34 * Strasser János az 1841. június 26-ra összehívott városi tanácsülésre kérvényt terjesztett be, amelyben egyrészt bejelentette, hogy Szombathely és Bécs között bérkocsijáratot kíván indítani, másrészt kérte, hogy a tanács az ahhoz szükséges iratokat és bizonyítványokat adja ki számára.33 Szombathely város 1841. július 31-én megtartott tanácsülése úgy határozott, hogy Strasser — aki akkor még nem rendelkezett polgárjoggal — részére állítsák ki a szükséges okmányokat.36 Nyilván e szándéka is szükségessé tette, hogy polgárjogot kapjon, és miután lefizette a szükséges összeget, az 1841. október 23-án lezajlott tanácsülésen letehette a polgáresküt. Az ekkor készült jegyzőkönyvi bejegyzés szerint órásmester és fuvaros volt,37 és ennek megfelelően, az 1842. adóévtől kezdve évente több-kevesebb ló után is fizetett adót.38 Az 1840-es években Szombathelyen működött három, említett bérkocsisra és felmenőikre vonatkozó, fenti adatok alapján feltűnő, hogy közülük Brenner saját maga, Hallétnek és Strassernek az édesapja külföldről, mégpedig egységesen, német nyelvterületről vándorolt be Magyarországra és telepedett le Szombathelyen. Ugyancsak szembeszökő, hogy hármuk közül kettő pántlikáskereskedő, egy pedig órás, azaz kézműves volt. Vélhetőleg egyikük sem találta meg számítását eredeti foglalkozásában, ezért annak folytatása mellett áru- és személyfuvarozók lettek. Ugyancsak megemb'tendő, hogy sem az 1828. évi országos összeírás Szombathelyről készült és 1832-ben javított tabellájában, sem pedig a városi adólajstromokban Brenner Boldizsár, Haller János és Strasser János neve mellett foglalkozásként egyetlen alkalommal sem szerepel a „fuvaros”, a „személyszállító” vagy éppen a „bérkocsis”, illetőleg az e tevékenységekre utaló szó, hanem konzekvensen pántlikásként vagy pántlikakereskedőként, és órásként említik őket. Ennek minden valószínűség szerint az lehetett az oka, hogy mindhárman más, már korábban is űzött foglalkozásuk mellett lettek és voltak áru- és személyszállítók, és még akkor is előző tevékenységük szerint tartották őket nyilván, ha újonnan választott foglalkozásuk lett elsőszámú munkájuk, és ezzel párhuzamosan fő kereseti forrásuk. Ez teljesen egybevág Bácskai Verának az 1828. évi országos összeírásról tett azon meg32 MNL VaML Vvam. Szombathely, r. k. ház. akv. 53 MNL VaML Szvkt. Ktjkv. 483/1832-1833. 54 MNL VaML Szvkt. Ktjkv. 360/1839-1840. 55 MNL VaML Szvkt. Ktir. fasc. 173. nr. 65. 56 MNL VaML Szvkt. Ktjkv. 266/1841-1842. 57 MNL VaML Szvkt. Ktjkv. 482/1841-1842. 58 MNL VaML Aö. 1842., 1846., 1848. 53
