Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
jelese és talpra állítása minden nehézség nélkül megtörténhessék, de egyúttal arra is, hogy a% erőteljes férfilakosságnak foglalkozásáról való elvonása folytán fenyegető tömegnyomornak a társadalom szervezésével már most elejét vegyük A szombathelyi s újabban a körmendi fiókegyesületek már megtették az intézkedéseket a sebesült harcosok ápolására szolgáló betegnyugvó állomás illetve ragály kórházak, lábadozó betegek elhelyezésére alkalmas üdülőhelyek felállítására, felhívták a hölgy-közönséget ápolónői r az ifjúságot (-.különösen a szabadságon levő diákokat betegszállítási teendők vállalására, a tömegesenjelentkező hölgyeknek és ifjaknak vállalt teendőikben orvosok által kiképezfitésérőlgondoskodtak, megalakították, illetve újjászervezték a hölgybizottságot:) melynek feladata a vasúti állomásokon érkező sebesült és beteg harcosokat fogadó azoknak a kijelölt kórházakba való átszállítását ellenőriz ni, a kórházakban pedig az ápolásban tevékenyen részt venni, és pedig közvetve is az ápolás vezetése által az ápolást minden vonalon ellenőrizni, a sebesült és beteg harcosok kedélyi és lelki életének igényeit kielégíteni stb. és a kezelőbizottságot, utóbbit a kórházak gazdasági ügyeinek vezetésére9 Herbst alispán felkérte Vas vármegye valamennyi vöröskeresztes fiókegyletét, hogy vagyoni erejükhöz mérten vegyék ki részüket az emberbaráti és hazafias kötelességük teljesítéséből, létesítsenek segédkórházakat, és azokat lehetőségük szerint szereljék fel. Gondoskodjanak minél nagyobb számban üdülőtelepek kialakításáról, valamint hívják fel a fiatalokat a betegápolói és a szállítási teendők ellátására. Az alispán adatokat kért arról, hogy az „üdülők” milyen távol fekszenek a vasútállomástól, továbbá, hogy azok hány helyiségből állnak és hány személy tudnak fogadni. A fiókegyletek fontos feladataként határozták meg a kereset nélkül maradt családok segélyezését adományokkal, illetve munkaközvetítés révén. Célszerűnek tartották, hogy községenként egy—két hölgy vezetése mellett napközi otthonokat létesítsenek az iskolákban.19 20 21 1914. augusztus 2-án tartotta ülését a Magyar Nőszövetség Vasmegyei fiókja is, amelyen dr. Békássy Istvánné (1865-1944) kérte a tagságot, hogy „... áldozzon, amily módon tud és akar a közös bajban a közös szebb jövőértr21 Elhatározták, hogy ők is részt vesznek a vöröskereszt működésében. A bevonulok családtagjainak segélyezésére felállítottak egy bizottságot, amely az állami segítséget és a vármegyei adományokat szándékozott szétosztani. A gyermekek részére napközi otthon létesítéséről döntöttek, ahová várták a fiatal lányok jelentkezését. Megindították a filléres gyűjtést, és akciót szerveztek arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek egy-egy család ebédet adjon.22 23 A Nőszövetség ezért felhívással fordult a jobb módúakhoz, hogy vállalják el a bevonultak gyermekeinek élelmezését, és „... mindenki adjon legalább egy gyermeknek ebédetfm A vöröskereszten belül is hölgybizottság alakult, amelynek a vezetője szintén dr. Békássy Istvánné lett. A Szentmárton utcai elemi iskolában berendezett betegnyugvó állomás vezetőjévé Ernuszt Józsefnét (1868-?), míg az állomáson kialakított betegellátó élére Reiszig Antóniát (1875-1942) választották, a felelős háziasszony Széli Ignácné (1860- 1928) lett. A segélyező bizottság vezetését dr. Pethő Ernőné Szegedy Gina (1873—1959), 19 MNL VaML Vöröskereszt Egyesület Vas Megyei Választmánya iratai (továbbiakban: VKEVMV ir.) 35/1914.; lásd még: A katonákért. Valamennyi fiókegylet Elnökségéhez! = Vvm., 1914. aug. 5. 1. p. 20 Uo. 21 Nők az elhagyottakért. = Vvm., 1914. aug. 2. 1. p. 22 Uo. 23 Felhívás a jobb módú családokhoz. = Vvm., 1914. aug. 2. 3. p. 451
