Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
Azt a célt szánták ennek az intézmények, hogy a városon átszállított sérültek 1—2 napig megpihenhetnek itt, ahol új kötésekkel látják el őket. A betegnyugvó állomást augusztus 6-ig teljesen kívánták felszerelni. Agyakat, fehérneműt és élelmiszert a katonai kincstárból kaptak, az orvosi műszereket a csapatkórház szolgáltatta, míg a vöröskeresztnek napi 6,5 dl bor kellett biztosítania a betegeknek. Ezért felhívással fordultak Szombathely város hölgyeihez, hogy a vöröskereszt teljesíteni tudja „... emberbaráti, hazafias feladatát..”n Az önkéntes ápolónők kiképzésére több tanfolyamot hirdettek, és ide várták a lányok és asszonyok jelentkezését. Ekkor még csak 60 ápolónőt igényeltek, de ennél sokkal többen jelentkeztek.12 Közben a sajtóban megjelent, hogy az iskolákat kórházakká alakítják, éspedig elsőként az I. kerületi iskolát.13 A hadüzenet bejelentésével egy időben Kiskos István (1874—1945) szombathelyi polgármester is felhívással fordult a város lakosságához, hogy a kenyérkereset nélkül maradt családokat adományokkal támogassák, amelyek szétosztását a polgármesteri hivatal vállalta magára.14 * A magyar társadalmat mindjárt a háború kezdetén különféle felhívásokkal kérték az adakozásra. Minden hatóság, testület, egyesület megjelent a maga jótékonykodásra felszólító plakátjával. A pénzügyi támogatásokat a vöröskereszt pénztárába gyűjtötték, ahová rögtön az első napon az uralkodó 1 millió koronát utalt. De az ország lakossága is kivette a részét a jótékonyságból, így volt, hogy egyetlen napon 750.000 korona folyt be az egyesület számlájára.13 Itt kell megjegyeznünk, hogy szeptemberben a bogáti Festetics Kálmán gróf (1847—1928), a főrendiház tagja is 100.000 korona értékű kötvényt adományozott a jótékony szervezet pénztárának.16 Budapesten és vidéken sebesültek ezreinek fogadására készültek, az iskolákat és a nagyobb középületeket kórházzá alakították át, de a hazai fürdőhelyek is felajánlották segítségüket a beteg katonák ellátásában.17 1914. július 31-én hirdették ki az Osztrák-Magyar Monarchiában az általános mozgósítást, és ennek hatására augusztus l-jén közgyűlést tartott a Vöröskereszt Szombathelyi Fiókegyesülete, ahol Herbst Géza alispán, egyleti elnök beszédében felvázolta az elképzelését, hogy 600 sebesült részére betegnyugvó állomást hozzanak létre a városban. A közgyűlés felhatalmazta az alispánt, hogy a vármegyében adományokat gyűjtsön a segélyezésre szorulóknak. A lelkesedés olyan elsöprő erejű, hogy azonnal 300-an jelentkeztek önkéntes ápolónőnek. A közgyűlésen felszólalt még Erdődy Gyula gróf (1845-1917), aki a vármegyében elsőként ajánlotta fel vasvörösvári (ma: Rotenturm an der Pinka, Ausztria) kastélyát betegápoló állomásnak, amelyben 10 szobát kívánt a sebesültek részére kialakítani és átadni.18 Augusztus elején Herbst Géza újabb felhívással fordult Vas vármegye lakosságához, amely szerint „Fel kell készülnünk arra, hogy az összes sebesült és beteg harcosaink gyógyke-12 Uo. 13 Az iskolákból kórház. = Vvm., 1914. júl. 31. 4. p. 14 Kiskos István: Katonaözvegyekért. = Vvm., 1914. aug. 1. 3-4. p. b A társadalom munkája. = A világháború képes krónikája, 1914. nov. 1. 122-124. p. 16 Egy vasmegyei főúr bőkezű adománya. = Vvm., 1914. szept. 8. 5. p. 17 A társadalom munkája. = A világháború képes krónikája, 1914. nov. 1. 4. sz. 122-124. p. 18 A Vörös Kereszt közgyűlése. Előkészületek a betegápolásra. = Vvm., 1914. aug. 2. 2. p. 450
