Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Pál Ferenc: Az 1. világháború hatása a vasi falvak hétköznapjaira
nagyrákosi plébános személyében püspöki biztost neveztek ki, aki megpróbálta kiadni bérbe a földet, de amire elérkezett a vetés ideje, a bérlők belátták korlátáikat, és visszaadták a területeiket. Nem lévén más megoldás Heling József a Vas Vármegye Gazdasági Munkabizottságának ajánlotta fel a szántókat, hogy azok bevettetéséről a hivatal hatóságilag gondoskodjon.14 A munkaerő hiánya mellett az a tudás is „kiesett”, amely a gazdaság irányításához volt szükséges, illetőleg hosszú idő és rengeteg energiát emésztett fel, míg az asszonyok és idősebbek alkalmazkodtak a háborús helyzethez és a háborús piachoz. Miután azonban ez megtörtént, adott esetben komolyabb nyereséget tudtak elkönyvelni, mint a békés viszonyok között. A munkaerőhiány sajnos több negatív következménnyel is járt. A parasztgyerekek kimaradtak az iskolából és tömegesen mentek a mezőkre dolgozni apjuk vagy testvéreik helyett.15 Mindez természetesen a mezőgazdaság egészére kihatott. Már 1916-ban, bár a kedvező időjárás hatására a tavaszi és őszi vetéseket elvégezték ugyan, de az étkezésben oly fontos szerepet vivő burgonya és kukorica termésádagát a sajtó gyenge közepesnek minősítette, mint ahogy a cukor- és takarmányrépa hozamát is.16 Az egész ország, és így Vas vármegye is éhezett. A REKVIRÁLÁS ÉS ANNAK KIJÁTSZÁSA A politikai élet és a közigazgatás háborús átállásában döntő szerepet játszott az 1912:63. te., amelynek alapján a háború alatt rendeletek egész sorát adták ki.1 Így, a kivételes törvény felhatalmazást adott a kormánynak a gazdasági élet szabályozására, ide értve az árak maximalizálását is.18 Még ennél is tágabb lehetőséget nyújtott a hadiszolgáltatásokról szóló 1912:68 te, amelynek értelmében a mozgósítás, illetve háború idején a kormány a hadsereg szükségleteire személyi és dologi szolgáltatásokat követelhet meg a polgári lakosságtól, valamint a törvény intézkedett a hadsereg céljaira történő beszolgáltatásokról is, az 1912:69. te. pedig lovak és járművek szolgáltatásáról rendelkezett.19 A mezőgazdasági termelés a háború folyamán egyre erőteljesebben lecsökkent. A termelést erőteljesen befolyásolta a nagyarányú bevonulás, amely nemcsak a személyekre, de a lovakra is kiterjedt. A monarchia gabonaszükséglete mintegy 100 millió mázsát tett ki évente. A háború előtti években a termés ezt 5 év átlagában mintegy 4,6 millió mázsával lépte túl. Az 1914. évi termés azonban rosszul alakult, így már a háború első éveiben ellátási nehézségek adódtak. 1915-ben még rosszabb eredményeket produkált a mezőgazdaság, hiszen ekkor már a szükséglet 20%-a hiányzott, az 1915. 14 MNL VaML Alisp. Közig. ir. IX. 171/1916. b Az írottkő alól. = SZÚ, 1917. márc. 16. 2. p. 16 A vármegye mezőgazdasági állapota. = SZÚ, 1917. jan. 30. 3. p 1 Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Bp., 2001. (továbbiakban: Galántai, 2001.) 113. p. 18 Galántai, 2001. 115. p. 19 Galántai, 2001. 116. p. 425
