Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Pál Ferenc: Az 1. világháború hatása a vasi falvak hétköznapjaira

Az egyetlen megoldást a szabadságolás jelentette, azonban ennek korlátozott ideje - mivel az aratásra a június 20-tól július 20-ig terjedő 1 hónapot,7 az őszi munkákra 3—5 hét szabadságot lehetett kivenni8 - csökkentette annak hatékonyságát. Kiemelten kezelték a stratégiailag rendkívül fontos gőz- és cséplőgépkezelőket, és őket a hadügyminiszter 1916-ban júniustól november 30-ig felmentette a frontszolgálat alól.9 A munkaerőhiányt próbálta némileg kompenzálni a megyéspúspök azon intézkedése, hogy - egyetértve a világi hatóságokkal - a háború időtartamára eltörölte a kötelező vasárnapi munkaszünetet.10 Ezzel együtt a kiesett férfi munkaerő gyakorlatilag pótolhatatlannak bizonyult.

A parasztság egy rétegének helyzetét tovább bonyolította, hogy igavonó állataik egy részét, így az arra alkalmas lovakat szintén besorozták. Ennek három súlyos következménye lett. Egyrészt a munkából kiesett lovakat szarvasmarhákkal pótolták, amely azonban a tejhozam csökkenésével járt. A másik következmény a vidéki lakosság mobilitásának csökkenése lett, amelyet a város is megérzett, hiszen a távol eső, vasúttal nem rendelkező falvakból csak nagy üggyel-bajjal tudtak szállítani terméket a piacra. A lovak berukkolásának harmadik kihatása a lóállomány hosszútávra kiható drasztikus csökkenésében mutatkozott meg. A Szombathelyhez közeli Zanaton az 1. világháborúig gyakorlatilag mindenki fuvarozásból egészítette ki jövedelmét, a háború után azonban már csak a módosabbak, vagy a makacsabbak tértek vissza a lóval való munkára. Igaz, a folyamatot nagyban erősítette a gépesítés is, de ennek hatása inkább csak 1945 után jelentkezett. Akadtak ugyan olyanok, akik ilyen, vagy olyan indokkal próbálták menteni a menthetőt, de e törekvéseik jórészt kudarcba fulladtak. Közéjük tartozott az andrásfai Barla Zoltán, akinek két lova közül az egyiket nyolchónapos vemhesen akarták elvinni.11

Mindemellett, hogy az állam a lovak nagy részét hadicélokra igénybe vette, többször előfordult, hogy a gazdákat nyomott áron, fuvarozásra kényszerítette, ami nem egyszer a mezőgazdasági munkákat is hátráltatta. A rábahídvégi gazdákat a bécsi tüzérségi arzenál számára vásárolt fa vasútra történő szállítására kényszerítették, azonban a lakosság egy része — hivatkozva az őszi szántás sürgető mivoltára, és a megszégyenítően alacsony fuvardíjra - megtagadta azt.12

Abban az esetben, ha a birtokos földjét nem tudta megművelni, a törvényhatóság keretein belül működő gazdasági intézőbizottság elrendelhette a terület megművelését, amire a gazdákat kényszen'thette is.13

A hadi helyzet okozta problémákat gyakorta személyes tragédiák is nehezítették. Háryjános őriszentpéteri plébános 1916-ban olyan súlyos megbetegedett, hogy a plébánia 60 hold földjét már nem tudta megművelni. A plébánia élére Heling József

Katonák aratási szabadságolása. = SZU, 1917. júl. 4. 3. p.

8 A mezőgazdasági felmentések szigorítása. = SZÚ, 1916. szept. 30. 4. p.

1 Katonai szolgálatot teljesítő cséplőgépkezelők és fűtők felmentése. = Vasmegyei Napló, 1916. jún. 15. 2. p.

1(1 Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár. Püspöki körlevelek, 1915. IV. 951.

11 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) Vas vármegye alispánjának iratai (továbbiakban: Alisp.) Közigazgatási iratok (továbbiakban: Közig, ir.) IX. 22361/1915.

12 MNL VaML Alisp. Közig. ír. 2648/1916.

1 ’ MNL VaML Alisp. Közig. ir. IX. 6674/1915. A földművelésügyi miniszter 15.923/1915. VI. 1. számú rendelete.

424