Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben

Emellett a kiküldött másodalispánnak és a két szolgabírónak meghagyták azt, hogy figyelmeztessék a népfelkelőket, miszerint megfelelő téli ruházatot és 7 napi élelmet hozzanak magukkal, amelyek szekéren történő szállítását a képviseleti bizottmány az érintett települések kötelességévé tette.63 64 *

1848 októberének elején Wimmer a közeledő horvátok keltette veszélyről, illetőleg a kialakult politikai helyzetről Robert Pinkertonhoz írt, meglehetősen rezignált hangvételű levélben — többek között — így számolt be: ,A horvátok, akik szívesen rabolnak és fosztogatnak, csak kétnapijárófóldre vannak innen, és a szabadcsapatok,M amelyek nem jobbak ezeknél, csak néhány órányira. Még semmilyen összecsapásra nem került sor, mert nem akartak a legvégsőkig elmenni. De vajon nem agok ellen tör ki a vihar, akik itt a tűzyeljátszanak, ki tudja ? Azonfelül nagy veszély fenyeget, mert a felbomlott vagy szétvert bandák persze veszélyesek. ... Az ördög valóban elszabadult, és azt hiszem, megkezdte uralmát Magyarországon! Minden megmozdult az alkotmány, a protestantizmus és a németség ellen. A szabadság, az evangélium és a műveltség elnyomására a szláv népeket használják, fel. Defélek tőle, hogy a győzelem után ők lesznek a bosszúállók. ... 800 éves alkotmányunkat a forradalom alapjaiban dúlta szét. Most a törmelékben váj kainak, hogy azt is összezúznák. A tömegeket hatalomba emelik, hogy a tömeg révén uralkodjanak.”6d

Wimmer részvétele a népfelkelésben

Mint fentebb említettük, nincsenek egyértelmű adatok arra, hogy a Wimmer Ágoston és veje, Karl Ferdinand Kühne milyen szerepet játszottak a Felsőlövő környékén a település elöljáróinak kérésére felállítani tervezett mobil nemzetőrség irányításában, az azonban adatszerűén igazolható, hogy a Felsőlövőn és környékén létrejött népfelkelés megszervezésében és irányításában a lelkész tevékeny részt vállalt. Erre nyilvánvalóan részben habitusa és hivatása megkövetelte személyes tulajdonságai, részben szervezési képességei és tapasztalatai alkalmassá tették, ám az is tény, hogy Wimmer sem katonai elméleti ismeretekkel, sem gyakorlati jártassággal nem rendelkezett.

Egy 1848. október 5-én, Felsőlövőn kelt, Zarka Sándor első alispánoz sajátkezűleg írt és alább közreadott leveléből tudjuk, hogy aznap népgyűlést tartott a településen, és kitűnő közhangulatot tapasztalt. Ennek illusztrálására leírta, hogy a Felsőlövőn élő férfiak levelet intéztek távollévő fiaikhoz, és abban felszólították őket, hogy a haza megvédése érdekében tüstént térjenek vissza a településre, vagy soha többé ne jöjjenek vissza. A lelkész úgy ítélte meg, hogy a lakosság késznek mutatkozik arra, hogy a köz érdekben kiadott felső parancsokat végrehajtsa.

Wimmer ezután azt kérte Zárkától, hogy az alispán a lehető legrövidebb időn belül küldjön számára a vármegyei képviseleti bizottmány október 2-án és 3-án megszületett határozatai alapján kinyomtatott német- és magyarnyelvű felhívásokból minél több példányt, mivel október 7-én ismét népgyűlést tartanak Pinkafőn (ma: Pinkafeld, Ausztria),

63 MNL VaiML Vvkb. Bjkv. 1188/1848.

64 Zimmermann, 1941. 168. p. Wimmer e helyen a „Schaaren” szót használta, amit itt alkalmasabb kifejezés híján, és Zimmermann hozzáfűzött kiegészítését figyelembe véve „szabadcsapatok”-nak fordítottunk. A levélrészletet közreadó Bernhard Hans Zimmermann szerint ugyanis Wimmer a „szabadcsapatok” alatt nyilvánvalóan a magyar önkéntes egységek részeit képező nemzetőröket értette, akiiéről ezek szerint nem volt különösebben jó véleménnyel.

63 Zimmermann, 1941. 168-169. p.

401