Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben

és azokat ott ki akarják osztani. A lelkész azt javasolta Zárkának, hogy a legjobb az lenne, ha a levelet vivő személlyel küldené meg a kért nyomtatványokat Felsőlövőre.

A lelkész arról is tájékoztatta az alispánt, hogy egyrészt Bükkösd (ma: Buchschachen, Ausztria) és más, a környéken lévő határszéli települések lakóitól kapott információk szerint osztrák katonai erők sorakoztak fel a határ túloldalán, másrészt ő

— mármint Wimmer — parancsot adott, hogy a Magyarország területére lépő idegen katonákat el kell fogni, végül pedig arról biztosította Zárkát, hogy ha az osztrák katonák abban a hiszemben vannak, hogy minden további következmény nélkül átléphetik az országhatárt, néhány napon belül keserű csalódás éri majd őket.66

Arra a hírre, hogy a bán főserege már Győr, illetőleg Moson térségébe érkezett, ami azzal a veszéllyel járt, hogy Vas vármegye is harcok színterévé válhat, Batthyány Lajos október 8-án Reiszig Alajost,67 Vas vármegye felsőőri választókerületének országgyűlési képviselőjét és Szélljózsefet (1801-1871),68 a rumi választókerület országgyűlési képviselőjét népfelkelési kormánybiztosokká nevezte ki.69 Ez két kinevezés azt jelentette, hogy ekkor egy királyi biztos - Csány László - és négy kormánybiztos

— Békássy Imre, Reiszig Alajos, Széli József, Vidos József — működött Vas vármegye területére, illetőleg arra is kiterjedő hatáskörrel.70

Reiszig és Szék kinevezését elsősorban az indokolta, hogy Jelačič, miután Mosonban hírét vette az október 6-án lezajlott bécsi forradalomnak, elhagyta Magyarország területét és a császárváros felé indult, de azt megelőzőleg a főseregről leválasztott nagyjából 14.000 főnyi, csekély hadipotenciált képező népfelkelőt, és elrendelte, hogy azok - két határőrzászlóaljjal, illetőleg kevéske tüzérséggel kiegészülve — Kuzman Todorovič (1787—1858) vezérőrnagy irányítása alatt október 8-án megindulva, Sopron, Vas és Zala vármegyéken keresztül térjenek vissza Horvátországba, egész pontosan a Moson—Széntpéter (Mosonszentpéter, ma: Jánossomorja része) - Vala- Fertőszentmiklós - Lövő -Kőszeg- Szombathely-Körmend- Zalalövő - Baksa (ma: Zalabaksa)-Muraszerdahely (ma: Mursko Središče, Horvátország)-Csáktornya (ma: Čakovec, Horvátország) útvonalon október 18-án érkezzenek meg Varasdra. A bán arra utasította Todorovičot, hogy amennyiben a vonulás közben komolyabb ellenállást tapasztalna, akkor a legközelebbi határátkelőnél lépje át az országhatárt, és Alsó-Ausztriában és/vagy Stájerországban folytassa útját tovább.71

66 MNL VaML Vva. Air. 281/1848. Wimmer Ágoston Felsőlövőn, 1848. október 5-én kelt és Zarka Sándorhoz intézett levelének szövegét német fordításban lásd: Tilcsik, 2001. 418. p.

67 Reiszig Alajos közéleti pályájára lásd: Tilcsik György: Reiszig Alajos. In: Az 1848—1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. 718-719. p.

68 Széli József közéleti pályájára lásd: Pálmány Béla: Széli József, dukai és szentgyörgyvölgyi. In: US: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825—1848. 1. köt. Bp., 2011. 1161- 1162. p.; Tilcsik György: Széli József, dukai és szentgyörgyvölgyi. In: Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. 841-843. p.

69 Hermann, 1998/b. 40., 68., 70. p.; Kossuth Lajos 1848/49-ben. 3. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén 1. rész. Sajtó alá rend. Barta István. Bp., 1952. (továbbiakban: KLÖM 13.) 127. p. (Kossuth Lajos összes munkái; 13.)

70 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1147/1848.; MNL VaML Vvkb. Bir. 1147/1848.; GBL ír. 1999. 2. köt 1428-1429. p.; Hermann, 1998/b. 29-30., 33-34., 40., 54., 56-57., 68., 70., 73. p.; KLÖM 13. 67-68., 127., 132., 136-137. p.

1 Hauptmann, 1975. Bd. 1. 108-109. p., Hauptmann, 1975. Bd. 2. 44-53., 233-237. p.; Hermann, 1999. 252-253. p.; Hermann, 2000. 194-195. p.

402