Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben

A képviseleti bizottmány az előbbi miniszterelnöki rendeletek mindegyikét tudomá­sul vette, és azok közül kettővel kapcsolatban hozott döntést. Egyrészt saját feladatává tette, hogy figyelemmel a szóbanforgó rendeletre, az újoncok ruházatával és felszerelésé­vel összefüggő mindazon kérdésekről, amelyekkel még nem foglalkozott, hozzon hatá­rozatot,31 másrészt előírták, hogy Békássy Imre kormánybiztost és a bizottmányi döntés­sel kijelölt Horváth Tamás polgári biztost tájékoztassák aló honvédzászlóalj kiállításához szükséges újoncozásról intézkedő miniszterelnöki rendelet tartalmáról.32 Vas Vármegye Képviseleti Bizottmánya 1848. október 2-án megkezdődött rendkí­vüli ülésének témánk szempontjából következő fontos eseménye az volt, hogy megvitat­ták Felsőlövő község elöljáróságának kérelmét. Ebben a település vezetői egyfelől közöl­ték a bizottmánnyal, hogy Stájerország és Alsó-Ausztria a vármegyével szomszédos terü­letein jelentős létszámú császári katonai erők állomásoznak, másfelől azt indítványozták, hogy a határok mellett és közelében nagyobb számú csoportokban mozgó csempészek és rablók tevékenységének ellenőrzése és megakadályozása érdekben a vármegye állítson fel és rendeljen a határ mellé egy mobil nemzetőrcsapatot, és ennek irányításával Wimmer Ágoston felsőlövői lelkészt és vejét, Karl Ferdinand Kühnét (1810—1877), a Felsőlövői Evangélikus Tanítóképző Intézet igazgatóját bízza meg.33 E kérvénnyel kapcsolatos vármegyei határozat szerint a képviseleti bizottmány nem csak a felsőlövőiek beadványából, hanem több tagjának szóbeli közléséből is ér­tesült már arról, hogy Alsó-Ausztria és Stájerország Magyarországgal határos részein császári katonai csapatösszevonásokra került sor, és bár azok pontos célja nem volt is­mert, a bizottmány tagjai ünnepélyesen kijelentették és jegyzőkönyvileg is rögzítették, hogy természetesen nem hagyják szó nélkül, ha a vármegye területét esetleg ellensé­ges támadás érné, és készen állnak akár életüket is áldozni a haza védelmére, semmint hogy gyáván eltűrjék és tudomásul vegyék szabadságuk és függetlenségük elvesztését. A vármegye képviseleti bizottmánya ezután úgy határozott, hogy saját feladatává te­szi a közbiztonság fenntartását célzó minden szükséges és célszerű intézkedés meg­51 MNLVaML Vvkb. Bjkv. 1150/1848. 52 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1154/1848. з3 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1173/1848. Karl Ferdinand Kühne Wimmer legkisebb leányát, az 1829. július 13-án született Auguste Wimmert 1846. január 6-án, Felsőlövőn vette feleségül. Lásd MNL VaML Vvam. Felsőlövő, ev. keresztelési anyakönyvek., Felsőlövő, ev. háakv. Kühne életéről lásd: \Ebenspanger János]: A felsőlövői á. h. ev. nyilvános tanintézetek (tamtóképezde, gymnasium, reális­kola és nevelőintézet) ötven éves fennállása alkalmából, kiadott 1894/95. évi örömértesítője. Jubel- Programm der öffentlichen ev. Schulanstalten zu Oberschützen (Seminar, Gymnasium, Realschule u. Pensionat) für das Schuljahr 1894/95 und zum 50-jährigen Jubileum der Schulanstalten. Felsőőr, [1895.] 43. p.; Ebenspanger, Johannes: Die 50-jährige Geschichte der evangelischen Schulanstalten zu Oberschützen. Oberwart, 1895. 125. p.; Einberger; Stephan: Geschichte der öffendichen evangelischen Schulanstalten zu Oberschützen von ihrer Gründung bis zum ersten fünfundzwanzigjährigen Jubelfeste. In: Programm zu dem fünfundzwanzigjährigen Jubelfeste der öffentlichen evangelischen Schulanstalten in Oberschützen und zugleich Jahresbericht über das Schuljahr 1869-1870, womit zu dem Jubelfeste am 10. Juli und den öffentlichen Prüfungen am 11. und 12. Juli ergebenst einladend im Namen sämtlicher Lehrer Stephan Linberger, Director. Wien, 1870. 23. p.; Zimmermann, Bernhard Hans: Carl Ferdinand Kühne. Erster Direktor der Lehranstalt in Oberschützen. Ein Beitrag zur evangelischen Schul- und Erziehungsgeschichte in Österreich und Ungarn, ln: Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich, 1953. Hrsg. Wilhelm Kühnen. Wien, 1953. 265-279. p. 398

Next

/
Thumbnails
Contents