Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben

tételét, és ennek részeként úgy döntött, hogy a rend és nyugalom fenntartása érdeké­ben saját hatáskörébe utalja mind a vármegye határmenti részein, mind belső terüle­tein a mozgó nemzetőrség irányítását. Egyúttal elrendelték Vidos József, vármegyei nemzetőrparancsnok és kormánybiztos arról történő informálását, hogy a bizott­mány azon az állásponton van, hogy — jóllehet 1119/1848. számú határozata alapján a mobil nemzetőrséget folyamatosan készen kell tartani kiindításra - erősen kérdé­ses annak meghatározása, hogy a gyorsan változó körülmények között mikor lehet és kell a nemzetőrséget a vármegye területéről a harctérre vezényelni. Ugyanakkor pe­dig annak érdekében, hogy az képviseleti bizottmány a szükséges intézkedések kellő időben történő megtételéhez elegendő információval rendelkezzen, felkérni rendelte Zala, valamint Sopron és Veszprém vármegyéket, hogy az ellenséges hadmozdulatok­ról, illetőleg az azzal kapcsolatos tudnivalókról előbbi a Győrvárra kirendelt és folya­matosan várakozó futár révén, utóbbiak pedig a posta segítségével naponta küldjenek Szombathelyre tudósítást.34 A határozat szövegéből egyértelműen nem derül ki, hogy Wimmer és Kühne megbízást kapott-e a felsőlövői elöljáróság javaslata szerint felállítani tervezett mobil nemzetőrség vezetésére, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az ezzel kapcsola­tos előterjesztést előzetesen egyezették velük, azaz mindketten vállalkoztak és készen álltak arra, hogy a Felsőlövő környékén működő mozgó nemzetőrséget irányítsák. A bizottmány ülésen ezután Zarka Sándor első alispán bejelentette, hogy a hozzá elérkezett beszámolók és tudósítások szerint az összegyűjtött magyar haderő Velence és Fehérvár között megütközött a Jelačič vezetése alatt álló sereggel, és bár a csata ki­menetele nem ismeretes, annyi azonban biztos, hogy a horvát katonaság egy része a Bakonyba húzódott, ahonnan Veszprém, és azon keresztül Vas vármegyét is fenyege­ti.33 E bejelentésre reagálva Békássy Imre kormánybiztos „... a már elvben kimondott nép­felkelést ezennel életbe léptetendő, a nép vesztésére vidékenként biztosokat ...”54 55 56 57 * ajánlott. Ennek nyomán a bizottmányi ülés Vas vármegye keleti és déli határai mentén fekvő járásaiba összesen hét biztost nevezett ki, akiket egyrészt utasított, hogy a helyi lakosokat részle­tesen informálják a népfelkelés céljáról és rendjéről, másrészt engedélyezte nekik, hogy — ha szükségesnek látják — maguk mellé segédeket nevezzenek ki.37 Ezt követően a bizottmány — a vármegye lakosságának pontos tájékoztatása érdeké­ben — döntést hozott egyrészt egy, a néphez intézendő felhívás elkészítéséről, amelynek megfogalmazásával Bertha Antalt (1808—1874),38 a vármegye helyettes főjegyzőjét bízták meg, másrészt pedig arról, hogy a jövőben minden, az emberekhez intézendő proklamá­­ciót vagy körlevelet - nyilvánvalóan a Vasban élő nagyszámú németajkú népességre való tekintettel — németül is ki kell nyomtatni, mely fordítások elkészítését a helyettes főjegyző magára vállalta. A bizottmány egyúttal elrendelte, hogy e felhívásokat egyfelől a járási fő-54 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1173/1848. 55 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1174/1848. 56 Uo. 57 Uo. 38 Bertha Antal közéleti pályájára lásd: Pálmány Béla: Bertha Antal, felső-eóri. In: (Jő: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825—1848. 1. köt. Bp., 2011. 831-832. p. 399

Next

/
Thumbnails
Contents