Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz

,yíg össgbirodalom fenntartására és a királyi hág védelmére minden erőnkkel, javainkkal, vérünk­kel és életünkkel késiek vagyunk Őfelsége mellé állni. A zsarnokságra és az idegen szabadság elnyo­mására, idegen országok megszállására és idegen uralkodói kívánságok oltalmazására, nincs egyetlen emberünk, egyetlen krajcárunk. ... Ezért javaslom a tekintetes Kendeknek, forduljunk Őfelségéhez egy petícióval és kérjük fel őt, hogy a veszély ezen idején az ügyeket gyorsan intézze továbbá a több­ször fenyegetett szabadsága miatt az országot nyugtassa meg, szíveskedjék méltózfatni a bizalmát bíró férfiakat kinevezni, akik Vesten laknának, és akikkel tárgyalnánk és a szükséges törvényeket jóváhagyásra gyorsan Őfelsége elé terjesztenénk. Egidáig Ausztria abszolutizmushoz szokott mi­niszterei mindig beleavatkoztak tárgyalásainkba. Ok nem értik a mi életünket. Hogy akarják ők méltányolni egy szabad nép tárgyalásait, akiknek semmilyen fogalmuk, nincs arról. Egert a késleke­dés. De most ag események sürgetnek, törvényeket kell alkotni, ag orsgágot egy erős kormány révén a királyi esküvel megerősített törvények sgerint igazgatni. Csak így tudunk nyugodtan ag események elébe menni. Csak így hissgük a trónt és a legfelsőbb családot biztonságban, és sgámukra a mi kö­rünkben egy bástyát bogunk létre, amely képes dacolni minden eseménnyel.I”83 Wimmer ezután röviden vázolta a Kossuth-féle felirati javaslat sorsát, miszerint azt a fel­sőtábla először nem, illetőleg csak jóval később volt hajlandó megtárgyalni,85 86 addigra azon­ban - ahogy a lelkész fogalmazott - ag értékes idő elmúlt, és Bécsben kitört aforradalomé’8' A memorandum ismételten aláhúzta, hogy 1848 márciusának közepén a Habs­­burg-dinasztia sorsa Kossuth kezében volt, aki azonban megmentette őket, majd pe­dig Wimmer tényszerűen leírta, hogy a reformkori előzményeknek köszönhetően az országgyűlés rohamléptekkel ugyan, de viszonylag rövid idő alatt meg tudta alkotni azokat a törvényeket — a felelős minisztériumról, a népképviseleti alapon választott országgyűlésről, a törvényelőtti egyenlőségről, a közteherviselés bevezetéséről, az úr­béres szolgáltatások és a papi tized eltörléséről stb. -, amelyek biztosították a feuda­lizmus felszámolását és Magyarország polgári átalakulását. A lelkész kiemelte, hogy a törvénycikkelyek szentesítése és az országgyűlés berekesztése idején úgy látszott, hogy alapvetően új fejezet kezdődhet a Habsburg-ház és Magyarország viszonyában,88 és ezt egy személyesen megtapasztalt élmény megemlítésével is nyomatékosítani kívánta, mi­szerint a császári és királyi család egyik legmagasabb ranggal bíró, de közelebbről meg nem nevezett tagja a következőket mondta: „Megmenekülésünk a hűséges Magyarorsgágtól függ, és ott kell menedéket keresnünk./”89 Az emlékirat ezután igyekezett felsorakoztatni azokat a legfontosabb politikai és katonai eseményeket, amelyek a Batthyány Lajos gróf (1807—1849) vezette kormány működésének kezdeti időszakát jelentősen megnehezítették. Ezek sorából kiemelte egyrészt, hogy a kamarai és katonai hatóságok szembeszegültek a magyar kormánnyal, másrészt pedig, hogy az ország déli részén végül véres összeütközéseket hozó ellen­séges mozgalom és nyílt lázadás indult meg. Wimmer külön és név szerint is megem­lítette Josip Jelačič (1801—1859) horvát bánt, Josip Rajačič (1785—1861) karlócai érse­85 Uo. 86 Wimmer, 1852. 261. p. 87 Uo. 88 Wimmer, 1852. 262-263. p. 8S Wimmer, 1852. 263. p. 312

Next

/
Thumbnails
Contents