Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
két és Ferdinand Mayerhofer (1799—1869) belgrádi osztrák konzult, akiknek kiemelkedő szerepet tulajdonított a horvátországi mozgalmak, valamint a szerbek és rácok zendülésének kirobbanásában, illetőleg elterjedésében,90 91 és így abban, hogy a Bánátban „Szenttamáson^ Járeken,92 Apatinban93 stb. stb. lévő evangélikus egyházközségeinket eltörölték a földről. Asszonyokat, gyermekeket, aggastyánokat elevenen megcsonkítottak és megsütöttek. A templomokat meggyalázták.”9* Wimmer ugyanakkor értetlenségét fejezte ki, hogy az így kialakult helyzetben a Bécset elhagyó uralkodó miért Innsbruckban a jezsuitáknál, és miért nem Magyarországon keresett biztos menedéket.95 Ezt követően a memorandum röviden felhívta IV. Frigyes Vilmos figyelmét, hogy a Habsburg-ház kettős játékot játszott a magyar kormánnyal, hiszen míg a 1848. június 10-én a király és több főherceg aláírásával kiadott nyilatkozatban Jelaéicot lázadónak nyilvánították és minden hivatalától megfosztották, ugyanakkor pedig a háttérből pénzzel és fegyverekkel támogatták a nyíltan háborúra készülődő bánt.96 97 Wimmer ezután röviden szólt arról, hogy a július 2-án összeült országgyűlés az ország védelmére egyhangúlag megszavazott 40 millió forintot és 200.000 katonát, majd pedig kijelentette, hogy Joseph Radetzky (1766-1858) cs. kir. tábornagy ez idő tájban Itáliában aratott katonai sikereit követően a Habsburgok elérkezettnek látták az időt és elég erősnek érezték katonai potenciáljukat az 1848 március előtti politikai viszonyok visszaállítására. A további események ismertetése során a felsőlövői lelkész természetesen kitért a Batthyány-kormány lemondására, és arra, hogy a bán vezette horvát hadsereg szeptember 11 -én azzal a céllal lépet Magyarország földjére, hogy a törvényes kormány hatalmát megdöntse. Ellenlépésként a magyar kormány igyekezett erőit koncentrálni, és Veszprém környékén gyülekező csapatok irányítására István nádort (1817—1867), egy Habsburg-fóherceget kértek fel.9 Az emlékirat István főherceg szerepét és tevékenységét — szemben az azóta elvégzett kutatásokkal — egyértelműen magyarellenesnek minősítette, és megemlítette, hogy a veszprémi tábort titokban és hitszegő módon elhagyó nádor egy, a király számára készített feljegyzésben a kialakult politikai és katonai helyzet megoldását illetően három lehetséges megoldást vázolt fel: 1. ) Magyarország területéről minden katonai erőt kivonni, és az 1846-ban Galíciában bekövetkezett helyzethez hasonlóan, utat engedni a parasztok nemesség elleni anarchiájának. 2. ) Batthyány Lajost árulásra bírni. 3. ) Magyarországot több oldalról katonai erővel megtámadni és meghódítani. 90 Uo. 91 Ma: Srbobran, Szerbia. 92 Ma: Bački Jarak, Szerbia. 93 Ma: Apatin, Szerbia. 94 Wimmer, 1852. 263-264. p. 95 Wimmer, 1852. 264. p. 96 Uo. 97 Wimmer, 1852. 265. p. 313
