Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
terhelt volt, és ennek egyenes következménye lett azután a Habsburg-ház 1849. április 14-én végbement trónfosztása. A felsőlövő lelkész munkájának legelején önmagát „4 Magyar Királyság és a hozzákapcsolt társországok kormányzója és kormánya... követének ...”30 titulálta, aki - miután feladatul kapta, „... hogy ezen országokat Felségednél és kormányánál képviselje ...”31 - azért készítette el az emlékiratot, hogy „... a magyar^országi] mozgalmak és az ott dühöngő háború valódi mibenlétét... ”32 ismertesse, mégpedig „... ágon szándékkal, hogy eyyel Királyi Felséged olyan helyzetbe kerüljön, hogy ügyünket világosan átlássa és helyesen ítélje meg.”3i Ezt követően Wimmer máris hozzákezdett a történelmi visszatekintéshez, melynek elején megemlítette, hogy a Szent István király (969 körül-1038, ur. 1000—1038) alatt történt államalapítás óta, azaz 850 éve Magyarország Európa egyik jelentős államának tekinthető, és röviden utalt arra, hogy az Anjouk és 1. (Corvin) Mátyás (1443-1490, ur. 1458—1490) uralkodása idején Európa döntőbírájának szerepét töltötte be. Külön hangsúlyozta, hogy jóllehet a török terjeszkedés idején milyen kiemelkedően fontos szerepet játszott Nyugat-Európa megvédelmezésében és az oszmánok feltartóztatásában, a mohácsi csatavesztést követően Európa teljesen magára hagyta az országot, ugyanakkor II. Lajos (1506-1526, ur. 1516-1526) halálával a Habsburg-ház - amely már régen meg akarta szerezni a magyar koronát - elérkezettnek látta az időt e terve megvalósítására. A lelkész úgy fogalmazott, hogy Szapolyai János (1487—1540, ur. 1526—1540) 1526-ban, I. Ferdinánd (1503—1564, ur. 1526—1564) — ugyanezen a néven német-római császár (ur. 1564—1576) — 1527-ben magyar királlyá történt választásával kialakult bonyolult és zavaros helyzetben a halál lépett fel közvetítőként, és ennek nyomán utóbbi 1540-től ténylegesen is elfoglalhatta a magyar trónt.34 * Wimmer itt megtörve a lineáris időrendet, röviden és vázlatosan, ugyanakkor némileg ironikusan fogalmazva ismertette azokat a körülményeket, amelyek között, és amelynek köszönthetően a Habsburg-ház a német-római császári trónra került, majd leszögezte, hogy amikor a magyar koronát is megszerezték, az összes német tartomány mellett Itália, Spanyolország, Hollandia, Szicília és Tunisz is a kezükön volt, sőt az újvilág egy részén, továbbá a Fülöp-szigeteken is ők uralkodtak,33 majd így folytatta: „Ferdinánd trónra lépése Magyarországon a reformáció idejére esett, amely a magyarok meleg szívében azpnnal hayaiföldre talált. Mária, Ferdinánd húga és Magyarország királynéja ,36 megnyitotta szívét, udvarát és országát ay evangélium syámára, ahol ay evangéliumi igazság fénye gyorsan szétterjedt. Ayáta a Habsburg[-ház] beteljesítette sorsát. Mi ayt attól a pillanattól látjuk hányát lani, amikor szembefordultak az evangéliummal, [és ez] minden dinasytia sorsa, amelyik Istennel és annak igéjével szemben elfeledkeyik a helyéről. 30 Wimmer, 1852. 244. p. 31 Uo. 32 Uo. 33 Uo. 34 Wimmer, 1852. 244-245. p. Зэ Wimmer, 1852. 245. p. 36 Habsburg Mária (1505—1558) I. Ferdinánd húga, 1522-től II. Lajos felesége volt. 304
