Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Söptei Imre: A kőszegi templomok el- és visszafoglalása az ellenreformáció idején, 1671 és 1673

a prédikátorokat, hogy kik vettek részt a Wesselényi-összeesküvésben, kik izgattak az uralkodó ellen, kik tárgyaltak a törökkel, valamint a Wesselényi-Vittnyédy találkozó­ról.28 Chernél szerint Széchy Péter grófra (fi684) a vár urára és Fekete Istvánra, a lel­kész-püspökre vallottak, de ennek nyomára nem bukkantunk. Ugyanakkor azt is állí­totta, hogy Fekete éppen ezért már abban az évben elhagyta a várost,29 de egyértelmű­en bebizonyosodott, hogy ez 1673-ban történt. Február elején érkezett üzenet Forgáchtól, aki továbbította ugyan a város indoka­it, de azt az utasítást kapta, hogy a parancsot akár fegyverrel is hajtsa végre. Újabb sze­replő lépett be, Fodor András a város fogadott ügyvédje, akit Széchényi püspök jó em­bereként bízták meg a közvetítéssel.30 Újabb problémát, újabb követségeket és ajándékokat jelentett az a bejelentés, hogy kötelesek befogadni a német katonaság parancsnoki stábját. Sopron, Pozsony (ma: Bratislava, Szlovákia), Kismarton (ma: Eisenstadt, Ausztria) és Bécs voltak a tárgya­lások helyszínei, ahol a templom átadása is szóba került. A soproni kollégák egyértel­műen az átadást, Pozsonyban a bécsi tárgyalásokat ajánlották.31 A jó tanácsok alapján a város követei megkeresték a haditanács két fontos tagját Lobkowitz herceget (1609— 1674) és Montecuccoli generálist (1609—1680), utóbbi segítségében nagyon bíztak, hi­szen Leopold nevű titkára Fayerabend András követ vérrokona volt.32 Ez a rész csak látszólag áll távol a tárgytól, mivel a katonák tartása nagy költséget jelentett a polgárok­nak, de annak a lehetősége is felvetődött, ha a katonák beteszik a lábukat a városba, se­gíthetik a templom erőszakos elfoglalását. Március 31-én a győri püspök üzenetet küldött, hogy szándékában áll a templom ügyében a városba látogatni, de azt nem árulta el, hogy mit akar tenni. A reagálás a szokásos: gyorsan követséget indítottak az uralkodóhoz, „ne engedné ag Szegény Várost szabadságában és Religiójában háborgattatok'?ъ Ezzel párhuzamosan a városi vagyon men­tését is elhatározták, ha megérkeznek a katokkus papok, akkor ne legyen mit elvenni­ük. Egy pusztaházat gyorsan eladtak, illetve a közben városi tulajdonba került Ráday Mátyás-féle házban lakó bérlőasszonyt felszólították, hogy „ágon búgat magáénak mond­ja, hogy a várostól megvette volna, bogy abba is a pápisták nehogy belekapjanak!''.M A felkészülés részeként üzeneteket terveztek küldeni a környékbeli, főleg hivatalviselő nemeseknek, Lindamary Lénárd udvari ágensnek és Fodor András ügyvédnek. A választó község tagjait nyugalomra intették a szenátorok és arra, hogy csak azt tegyék, amit a tanácsos urak mondnak nekik. Azonban felszólították őket, ha szükség lesz rá, fegyveresen áll­janak készenlétben a kapuknál és a temetőben.33 34 35 28 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. január 30. 29 Chernél, 1878. 89. p. 30 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. február 9. 31 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. február 19. és 26. 32 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. március 13. 33 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv, 1671. március 31. 34 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. ápnlis 3. 35 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. ápnlis 6. 272

Next

/
Thumbnails
Contents