Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Feiszt György: Könyvtár az Őrségben. Az Őriszentpéteri Iparos Olvasókör könyvállománya és olvasói, 1906 - 1944

A napló rovatai a dátumot, a kölcsönző nevét és a könyv címét tartalmazza. Mivel az olvasókör iratanyagában a könyvállományról sem jegyzék, sem leltárkönyv nem maradt fenn, a művek azonosítása aprólékos és mindmáig tökéletesen be nem fejezett feladat, amelynek - sajnos - nem értünk a végére. Minthogy a könyvek szerzőinek a nevét csak a legritkább esetben tüntették fel, a több mint 200 elkülöníthető címmel jelzett műnek csak kb. 80%-át sikerült azonosítani. Műfajilag a szépirodalomnak illetve szakkönyvnek tekinthető címeket csoportosítottuk. Ez utóbbin belül — ezt nyugodtan nevezhetjük szakmai ártalomnak - külön vizsgáltuk a történelmi tárgyú könyveket.

A másfélszáz szépirodalminak mondható mű között örvendetes mennyiségben találtunk a máig nívós irodalomnak tekinthető műveket. Petőfi, Vörösmarty, Jókai, Gárdonyi, Eötvös József, Krúdy, Heltai, Dumas versei, regényei mellett szerepelnek Verne, Defoe Mark Twain ma már ifjúsági irodalomnak tekintett klasszikusai és Conan Doyle detektívtörténetei is. De az állomány zömét a „Márvány-szív”, „A kalandor leánya”, „Egy asszony elindul”, „Doktor Molitórisz rögeszméje”, „Eleven bálvány” a „Kávé nénikék”, „Ámor csevegései”, „A pápák bűnei”, „Л család réme”, „A rabló rózsája”, és még több tucat bombasztikus című lektűr vagy korabeli szóhasználattal élve ponyvaregény teszi ki.

Az általunk szakkönyvnek nevezett művek között jól elkülöníthető a történelmi tárgyúak csoportja. Ezek azonosítása a szépirodalomnál körülményesebb volt. „A szabadságharc története” címen kölcsönzött kötetet minden bizonnyal Gracza György „Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története” lehet, a „Kossuth irtai” pedig 1880—1911 között az Atheneum kiadásában folyamatosan megjelenő „Irataim az emigráczióból” cimű kötetekkel vehetjük azonosnak. A háromkötetes „Magyarország történeté”-t Vay Dániel Debrecenben 1880-ban kiadott, a „Magyarország nagyasszonyaiét Farkas Ernődnek Teleki Blanka, Veres Pálné és Damjanich Jánosné élettörténetét tartalmazó művével azonosítottuk. A olvasók rendszeresen kölcsönözték a Tolnai Világtörténelem sorozat köteteit és a Kossuth Lajos temetését és mauzóleumának avatását követően kiadott „Kossuth emlékalbum”-ot. Népszerű volt a „Tolnai féle világháború története 1914—1917” és a Feszty körképet ismertető „A magyarok bejövetele” című kötet, valamint a „Flarminc év 1877—1907” címen kiadott a „Budapest album” is.

Nem sikerült viszont egyértelművé tenni, hogy milyen mű bújhat meg az 1909-től rendszeresen kölcsönzött „Kuruc hősök” cím mögött. Az intenzív olvasottság nem annyira szakmunkát, inkább valamilyen szépirodalmi művet sejtet.

Egy falusi olvasókör könyvtárába illő szakkönyvek tekinthető Lyka Károly: „Kis könyv a művészetről” című összefoglalója, Herman Ottó:,,A madarak hasznáról”, Révész Gyula: „Az egészséges állatok gondozása és a betegek ápolása” valamint Rudinai István: „A fatenyésztés különös tekintettel a községi faiskolákra és befásításokra” című műve és ilyen a Református Egyház Országos Névtára is. De Oriszentpéteren Kruspér István: „Földmértan” „műegyetemi, erdészeti és más rokon intézetek előadásaira és mérnöki használatra, különös tekintettel hazai viszonyainkra” alcímű kézikönyvét, valamint a „Budapest újságírói” címen Saxinger Ottó gyógyszerész által olvasgatott, Budapesti Újságírók Egyesülete 1906. évi Almanachját már a szerteágazó érdeklődés meglepő példájának tartjuk.

Az olvasókör könyvtárnokának 1900-ban Zsoldos Pált választották. Személyéről ezen kívül szinte semmit sem tudunk. Feltételezzük, hogy azonos lehet azzal az 1854-260