Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Feiszt György: Könyvtár az Őrségben. Az Őriszentpéteri Iparos Olvasókör könyvállománya és olvasói, 1906 - 1944

ben Őriszentpéteren született Zsoldos Pállal, aki 1878-ban Horváth Franciskával kötött házasságot és azt követően az 1880-as években négy gyermeke született. Az alakulást követően a jegyzőkönyvekben másfél évtizedes hiátus van és könyvtárnok választásáról legközelebb az 1916. márciusi tisztújítás dokumentuma tudósít, amikor a tisztségbe Bucsolics András került. 1921-től Herczeg Kálmán, 1934-től Babos Béla, 1939 -tői az 1947. évi megszűnésig Venekei József volt az olvasókör könyvtárnoka.

Hogy pontosan mi lehetett a könyvtárnok urak feladata, arra csak általánosságokban lehet válaszolni. Az alapszabály ugyanis erről nem intézkedik és a rendelkezésre álló jegyzőkönyvek alig foglalkoznak olvasással kapcsolatos kérdésekkel. A folyóirat-rendelés biztosan nem a könyvtáros feladatai közé tartozott. Erről már az alakuláskor közgyűlési szinten határoztak, amikor intézkedtek a „Magyarország”, a „Vasárnapi újság”, a „Mátyás diák”, a „Vasvármegye” című újságok és ezek mellékleteinek megrendeléséről.

A rendelkezést hozzáértő döntésként kell minősítenünk, hiszen pl. a Vasárnapi Újság 1854-től 1921-ig közel 8 évtizeden át tudósított a hazánkban és a nagyvilágban történtekről. Tudományos, művészeti mellékletekkel kényeztette olvasóit. Politikai események hátterét vüágította meg. Bemutatta a k.u.k. birodalom tájait, magyar és korabeli külhoni regényeket közölt folytatásokban, verseket jelentetett meg neves és ma már teljességgel ismeretlen poétáktól, Társasági rovata mindennapokat hozta közel és — nem utolsó sorban - iparosok, kereskedők hirdetései gazdagították a hetilap tartalmát. Egyszóval színesen és érdekesen jelenítette meg a a korabeli élet történéseit.

Könyvek megrendelésről viszont egyeden közgyűlési döntés sem született. 28 év közgyűlésein mindösszesen négy olyan bejegyzésre akadtunk, amelyek a könyvtárral kapcsolatosak. Az 1919. decemberi jegyzőkönyv szerint a „jelenlévő tagok indítványára a% elnök utasítja apénztárnokot, hogy „a Tolnai Világlapja” a Körcímére „megrendelve legyen”. 1921. júniusában pedig úgy ssyól a határodat, hogy a „Pesti Tlírlap” és a% „Érdekes Újság” további intég kedésigjárattassék.” 1931-ben a júniusi ülésen határozták el egy könyvszekrény megrendelését. Az 50 pengő értékű bútordarab elkészítésével Babos Béla tagtársat bízták meg.

A hivatalos könyvtárnoki órák idejét az 1927. május 13-i választmányi ülésen szabályozták. Ezek szerint „Könyveket kölcsönözni minden vasárnap délután fél 3-tól 5 óráig terjedő időben lehetett. Könyvek csak a tagoknak voltak kiadhatók és 30 napnál hosszabb ideig kint nem lehettek!'. A döntés tulajdonképpen a 2 évtizede már meglévő gyakorlat megerősítése, hiszen a korábbi évek kölcsönzési dátumait egy öröknaptár segítségével a hét napjaihoz kötjük, azt láthatjuk, hogy 1909 szeptemberétől kezdve vasárnap a könyvkölcsönzés napja, az ettől eltérő dátumok, ritka kivételektől eltekintve valamilyen egyházi ünnep, pünkösd, karácsony, Újév napja, vagyis munkaszüneti nap volt. Nota bene, a vasárnapi nyitvatartásról szóló döntés is vasárnap született!

Az első bejegyzés 1906. január l-jén kelt, amikor Pfajffer József a „Márványszív” nevű könyvet kölcsönözte. Ebben az évben március, június és október hónapokban nem volt egyetlen kölcsönzés sem és az utolsó, 39. bejegyzés 1906. december 3-án kelt. A napló az 1907. november 24-én kelt 195. kölcsönzési tétellel folytatódik és 37 éven át 1944. november 26-ig van vezetve. A könyvkölcsönzés azonban nagyon rapszodikus lehetett. Az első teljes év 1908, amikor 143; 1909-ben 210; 1910-ben 88; 1911-ben 122; 1912-ben 84; 1913-ban 110 kölcsönzést regisztráltak. 1921—1924 kö261