Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Tóth Endre: Utak és utazások a Római Birodalomban
rendeletében is felsorolta.21 A karoling és a szász uralkodók valószínűleg az itinerárium egy példányával is rendelkeztek, mert a Sankt Gallen-i kolostor könyvtárában őriztek két olyan térképtekercset, amelyek alighanem az Itinerárium Antoninit tartalmazták. Két adatból következtemi lehet arra, hogy Nagy Károly Pannóniára vonatkozó útadatokat használt. 791-ben, amikor hadjáratot vezetett avar földre az Annales regni Francorumban feljegyezték, hogy a Duna mentén vonuló frank a sereg a Rába folyó torkolatáig jutott, ahonnan Sabarián keresztül tértek vissza a birodalomba.22 A Duna mellett nem volt szükség az egykori római limes-út használatára. A Rába-torkolattól római út vezetett Savariába, amely segített a tájékozódásban. A sereget ez az út vezette el Sabariába. A kitérőt — minden bizonnyal — a császár által különösen tisztelt Szent Márton szülőhelyének meglátogatása indokolta. 2 évtizeddel később leírták, hogy az avarok egy részét Sabaria és Carnuntum közé telepítették le.23 Sabaria, azaz Szombathely római neve, évszázadokon keresztül folyamatosan ismertnek számított, tehát az említése nem meglepő. Annál különösebb Carnuntum feltűnése, amely Pannónia fontos városa, helytartói székhely is, de a neve a Római Birodalom megszűnése után elenyészett. Ha tehát Carnuntum neve feltűnt a frankoknál, azt csak a római útikönyv ismerete okozhatta, amelyben a településnév többször is előfordult. Nagy Károly 791. évi, avar hadjáratán kívül egy alkalommal sejthető a római utak középkori használata. A Savaria és Sopianae közötti út vonalában fekvő, ma Baranya megyében lévő Basal falu mellett 1217-ben végrehajtott határjárás során egy nagy utat, amit via Imperatoris-nak, a császár útjának neveztek,24 amely név valamelyik keresztes hadvonulása emléke lehet. 1147-ben III. Konrád német király (1093—1152, ur. 1138—1152) vonult át az országon, 1189-ben pedig I. (Barbarossa) I. Frigyes (1122—1190, ur. 1152—1190), a későbbi császár. Az útelnevezés azért is összekapcsolható a keresztes hadak vonulásával, mert feltűnő, hogy a hadvonulásokról szóló források a Magyarországra érkezésnek, az ország északnyugati részének leírása után máris a szávai átkelésről tudósítanak. Úgy látszik, hogy a sereg olyan területen vonult át, ahol nem talált és érintett jelentősebb településeket. A vezéreket, mint Barbarossa Frigyest, elvihették Esztergomba, de — érthető módon — a 10.000 főnyi hadat aligha vezették keresztül az ország belsején. * * * A tudatos pannonjai útkutatás kezdetei a 18. század végére nyúlnak vissza. Arra az időre, amikor a régészettudomány Schoenvisner István (1738—1818), majd Katancsich Péter (1750—1825) működésének köszönhetően elsősorban Pannónia római kori múltjának kutatásával elkezdődött. Ez időben jelentek meg az első nyomtatott, vármegyei térképek, amelyeken a földmérők a jelentős a terepjelenségeket — így a hosszan követhető római utakat - gyakran megörökítették. (11. kép) Emellett rendeltetésüket felismer-21 Einhard: Nagy Károly császár élete. Ford, a jegyz, utószót írta Gyurkovics Zoltán. Bp, 2005. https://mek.oszk.hu/02600/02636/02636.htrn (Megtekintve: 2014. április 7.) 2~ Tóth Endre — Zágorhidi Cigány Balázs: Források Savaria—Szombathely történetéhez a római kortól 1526-ig. Szombathely, 1994. (továbbiakban: Tóth — Zágorhidi, 1994.) 109. p. (Acta Savariensia; 9.) 23 Annales regni Francorum inde ab a. 741 usque ad a. 829, qui dicuntur Annales Laurissenses maiores et Einhardi. Hrsg. Friedrich Kurze. Hannoverae, 1895. 80. p. (Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi); Tóth - Zágorhidi, 1994.199. p. 24 Árpádkori új okmánytár. 11. köt. S. a. r. Wenzel Gusztáv. Pest, 1873. 153. p. 26
