Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Király Levente Zoltán - Tokai Gábor: Feltárul a Rohonci kódex titka: egy 400 éves kód feltörése
A nyelvtannak azonban vannak olyan sajátosságai, amik egyáltalán nem jellemzőek élő nyelvekre. Például az e. sz. 1. személyű személyes névmás helyett mindenütt egy „to” alakú prefixum és az alany nevét kódoló jel — vagy annak rövidített változata — áll. Igeragok helyett is a kód az alany nevét kódoló jelet — vagy annak rövidített változatát — használja. Hasonló jelenségre eddig nem találtunk példát a valaha létezett élő nyelvek között. Mesterséges vagy univerzális nyelv lenne a Rohonci-kódex? - tette föl a kérdést Láng Benedek.25 Ha igen, akkor — elfogadva készítésének 1593-as dátumát — fél évszázaddal előzi meg a legkorábbi hasonló próbálkozásokat. De ez az időpont inkább amellett szól, hogy valami egészen másról lehet szó, amiről egyelőre nem tudunk semmit. Itt legfeljebb bizonyíthatatlan hipotéziseket említhetnénk; ilyen például az a feltételezés - amely Locsmándi Miklóstól származik26 27 hogy a szerző írástudatlan volt, és írását maga fejlesztette ki. Ezt a sejtést a szöveg stílusa is olykor megerősíteni látszik, de mindez kevés ahhoz, hogy ezt érvként kezeljük. Hasonlóan ötletszerű még az a gondolat is, hogy a jobbról balra haladó írás és egyes írásjegyek alakja alapján — és esetleg bizonyos nyelvtani formák alapján — arra következtessünk, hogy a szerző zsidó volt, és a kódex a Batthyányak által a 17. század végén Rohoncon letelepített — letelepülni hagyott — nagyszámú zsidó bevándorlóval együtt érkezhetett.2'’ A további kutatás számára egyelőre a legbiztosabb út az lehet, hogy a kód „nyelvi gondolkodásmódjából” — szórendjéből, szemantikai tartományaiból stb. — következtetünk a szerző gondolkodásának nyelvére, talán az anyanyelvére. Ez azonban még a jövő kutatóira vár. A ROHONCI KÓDEX TARTALMA A Rohonci kódex tartalmát tekintve a késő középkori római katolikus kegyességi irodalomhoz sorolható. Anyagát az Újszövetségből és az egyházi hagyományból, legendáriumokból, hagiográfiákból egyaránt meríti; Jacobus da Voragine Arany Legendájának, vagy egy azzal igen rokon hagyományrétegnek a hatását laikusként is egyértelműen meg tudtuk állapítani. Egyáltalán nem kizárt, hogy az újszövetségi anyagait is másodlagos forrásokból - korabeli szentbeszédekből, összefoglalókból vagy hóráskönyvekből — szerezte, amit esetleg még szóbeliség is torzíthatott tovább, míg egyes helyeken szinte szó szerint hű maradt a bibliai szöveghez. A kódex a teremtéssel és az őstörténettel kezdődik narratív keretbe ágyazva, melyben Gábriel angyal diktálja a történetet Illésnek. Az őstörténet itt Adám, Sét és Noé történetét hozza. Hiányzó lapok miatt csak töredéket találunk Ábrahámról és Izsákról, valamint Dávid királyról. A kódex innentől kezdve rátér Szűz Mária születésén át Jézus születésére, életére, passiójára, feltámadására, különböző tanításaira és mennybemenetelére. A pünkösd története után — némi szentháromságtani spekulációk után — vegyes 25 Láng: A rohonci kód, 11. fejezet: „Megfejtés helyett” 26 Locsmándi, 2005. 56. p. 27 Ld. Haraszti György: A magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől a XVIII. század végéig. In: Натр Gábor— HorárryiOyséb — RábaiIms^Ió:Magyar megfontolások a Soáról. Bp—Pannonhalma, 1999. 346 p., http://magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/soa/haraszti.htm (Megtekintve: 2016. április 24.) 187
