Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
a felmondását, hanem inkább azt megerősíteni, hogy a modernizálódó társadalomban a bűnbakképzés abból indul ki, hogy az illető csoport már eleve bűnös.97 így, elég csak innét-onnét elővett példákkal működtetni a mechanizmust. Teljesen mindegy, hogy sikerül e minden szerephez megtalálni a helyi személyt, ez máshonnan könnyen pótolható. A lényeg inkább az állandóságon és a folyamatosságon van, újra és újra más kontextusban megjeleníteni a bűnbakokat, hogy az adott pillanatban beindítható legyen a kódot, mint hatékony magyarázóelv.98 99 A Vasvármegyében eluralkodó uszító hangnem lényegében a bipolarizáció felé tolta a helyi politikai tagoltságot, egyben komoly akadálya lett utóbb a társadalom mérsékelt, önkritikus álláspontjainak a felszínre jutásában, pedig akadtak erre is példák. Sőt, Lingauer maga is augusztusban kemény kritikát fogalmazott meg a magyarság magatartásával szemben, hamis imázsának a lerombolására tett kísérletet, de ezekkel az önkritikus hangokkal és tételekkel gyorsan felhagyott. „Az a piszkos hullám, ami átcsapott gyászoló Magyarországunkon, megbecsülhetlen értékeinket sodorták el Tönkrement jólétünk, elveszett jövőben való hitünk, megingottak társadalmunk alapjai, odalett nemzetünk tekintélye, hírneve és becsülete. E tengernyi veszteség és fájdalom közepeit azonban talán a leglesújtóbb volt látni azf, hogy a híres magyar hazaszeretet, a legendás magyar nyakasság, a sokat dicsőített szittya büszkeség csak fikáó, csak mese, mert társadalmunk majd minden rétegefejétveszfetten, meghunyászkodva alázkodott meg a kalandorok és úton állók diktatúrája előtt. Ezrei a tekintélyeknek, a fennenhordottfejeknek kinyúltak le. Ezrei a hányaveti derekaknak görbültek meg és beláthatatlan tömegei a büszkéknek hódoltak engedelmes szolgákká a diadalmas barbárok előtt. Mennyi kiábrándulás mennyi leleplezett álbátorság, mennyi összeroskad bizalom fogyasztotta erőinket ebben a szomorú háromnegyed esztendőben. Meghunyászkodó arisztokraták, igába kínálkozó gentrik, kocsonya módra remegőpolgárok és hazájukat megtagadó kisemberek szomorú látványa tette dicstelenné hónapokon át Magyarországot...”44 Nyilván ez az állapotleírás a hangsúlyt a többségi társadalom megalkuvó magatartására helyezte, ami egy önkritikusabb értékelést és vizsgálatot követelt volna és nem a leegyszerűsítő antiszemita klisék használatát és felmondását. Kevésnek tűnt az önfeláldozó mártír az elmúlt hónapokban és tengernyinek a Pascal-i értelemben vett nádszál, amely hajlott. Pont ilyenkor mutatkozik a legnagyobb igény a bűnbakokra. A rövid távú érdek és nyereség, azonban hosszútávon egy újabb katasztrófának ágyazott meg. 97 Pók Attila: Bűnbakkeresés és antiszemitizmus az első világháború utáni Magyarországon. In: A haladás hitele. Progresszió, bűnbakok, összeesküvők a huszadik századi Magyarországon. Bp., 2010. 161. p. A szociálpszichológiai irodalom több mint félévszázada megjelent klasszikus művében Allport szerint elméletben kétféle verzióban jelenik meg a bűnbak. Az elsőben a pszichikus eseménylánc a következő: helytelen viselkedés — bűntudat — indulatáttétel. A második verzióban a frusztráció - agresszió - terelés — gyűlölet - hibáztatás - kivetítés pályáján mozog. Számomra ez az elfogadhatóbb változat. A magyar nemzet modernizációja véleményem szerint a 20. századtól egy permanens frusztráció történeteként értelmezhető. Allport, Gordon ll7.: Az előítélet. Bp., 1977. 476-488. p. 98 1 évvel később 1920 nyarán a Kétféle jogrendben című cikkében mindezeket a tételeket így használta: „Л zsidók belerángattak minket 1918-ban a csalókforradalmába és 1919-ben a rablók bolsevizmusába.” Ungauer Albin: Kétféle Jogrend. = Vvm, 1920. aug. 1. 1. p. Utóbb a lényeget megtartva így írt: „Ez a zsidópénzen csinált forradalom zúzta össze hadseregünket. Ez dobta zsákmányul hazánk kétharmadát az ellenségnek. Ez döntötte nyomorba a magyar középosztályt és munkásságot...” lingauer Albin: Vita a zsidóbarátságról. 3. rész. = Vvm., 1920. aug. 12. 1. p. 99 L. A.: Mikes püspök hazatér. = Vvm., 1919. aug. 19. 1. p. 162
