Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
Láttuk, a regnáló politikusok más-más szempontokból, de nem voltak hívei a leegyszerűsítő megfogalmazásoknak, hol az antant, hol a külföldi közvélemény, hol a hatalomgyakorlásra való képesség, alkalmasság, hol a rend megteremtésének a szándéka, hol a múltban játszott szerep, hol a személyes kapcsolati hálók érdekei alá rendelték pillanatnyi álláspontjukat. Az egyházak vezetői pedig a múltkrízist inkább a vallásuk, egyházuk újra pozicionálására kívánták felhasználni. A kialakuló közhangulat jó alapot jelentett a társadalom nagy része számára, hogy felmentse, felmentesse magát a szembenézés kényszerétől. Kezdetét vehette volna egy önkritikus korszak. Ezt a hangulatot, pillanatot tükrözte Szombathely rendezett tanácsú városának a kommün után tartott első közgyűlése is 1919. október 16-án, ahol Lingauer Albin mint képviselő volt jelen. A szereposztás kiszámítható volt, egyik oldalon Kiskos István a város — 1918—1919-ben is hivatalban maradt — polgármestere, a másikon Lingauer Albin az egykori politikai üldözöttből üldözővé váló újságíró. Kiskos elmondta, hogy kik ellen folytatott le fegyelmi eljárást és kiket függesztett fel állásából,100 * egyben kérte a város közönségét, a képviselő testületet, hogy akinek van vádja, kifogása az „nyomban vagy írásban nyújtsa be.”m „Tiszta lelkiismerettel, nyugodt öntudattal és kényes önérzettel állíthatom, hogy mi a vádak emelésétől és alaposságától nem tartunk. Nem tartunk, nem aggódunk, dacára annak, hogy helyükön maradtunk.”102 — foglalta össze a polgármester helyzetértékelését és véleményét. Lingauer Albin azonban számon kérte a jelentés hiányosságát és felelősségre vonást követelt. Egyben elvárta, hogy azon képviselők, akik tolták a kommunizmus szekerét, azonnal mondjanak le. Neveket természetesen nem említett. A jövőre nézve pedig kijelentette, hogy kétféle párt lehetséges csak a közgyűlésen: egy keresztény nemzeti és egy azzal ellenkező. A tanácsra és a tiszti karra nézve tudja, hogy ott politikai felfogások kinyilatkoztatására nincs lehetőség, de azt követeli, hogy akik nem felelnek meg az új kurzusnak, azokat azonnal távolítsák el. Egyben kifogásolta a polgármester nyilvános nyilatkozatait, hogy Mikes püspök és Horthy Miklós jelenlétekor a felekezeti békéről beszélt.103 ,jNormális időkben ez nem tűnt volna fel neki, azonban most, amikor a bécsi lapok azgal kürtólik tele a világot, hogy itt pogrom van, helytelennek tartja, hogy ép a polgármester beszél a felekezeti béke fenntartásának szükségességéről, főleg azért, mert itt erre egyáltalán szükség nincs. Itt csak nemzeti ésfaji harcfolyik, ami jogos és szükséges és ezt a harcotfelekezeti harc névre átváltoztatni nem lehet. Л felekezeti harcnak különösen erőspoentírozásával [kihangsúlyozásával K. A.] a polgármester úr odaadni látszik magát annak afelfogásnak, hogy az itt lefolyó szervezkedés olyan irányt vett, hogy a város polgármesterének ez ellen védelmet kell keresnie... szükségesnek tartja tehát a helyzet tisztázását, fontosnak véli, hogy 1110 Állásukból felfüggesztette Halász József rendőrkapitányt, László József alszámvevőt, Boglár Géza állatorvost, Sántavy Ágoston rendőrfelügyelőt és Szijártó Géza detektívet. Elbocsátották Némethné Varga Laura, Oberschall Margit és özv. Farkas Miklósné díjnoknőket, György Eleket és Bloch Alfrédet, valamint fegyelmi eljárást rendeltek el Klossovszky Ernő mérnök ellen. L A.: Együtt a város régi képviselőtestülete. = Vvm., 1919. okt. 17. 1. p. 11 MNL VaML Szombathely rt. város közgyűlésének jegyzőkönyvei (továbbiakban: Szombathely közgy. jkv.), 1919. október 16. 574. p. 102 Uo. ' 103 Horthy Miidós saját népszerűsítése ürügyén látogatott el a dunántúli településekre - pl. Kaposvárra -, így Szombathelyre is, 1919. szeptember 21-én. Horthy Miklós. = Vvm., 1919. szept. 21. 1. p. 163
