Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
A törvényes eljárásoknak és számonkérések hívének tartotta magát, ami szerinte minden a keresztényi megbocsátás szükséges előfeltétele. Kapi Béla szombathelyi lelkész, 1916-ban lett a dunántúh evangélikusság püspöke.62 Mikes püspök után elhangzó helyzetértékelő beszédében — ekkor már érezhető egy újabb ellenreformációs hullám is63 64 65 66 67 — vélhetően szándékosan a hogyanra helyezte a hangsúlyt. Nem diagnózisában különbözött a másik püspöktől, tudni illik, hogy romokban áll az ország, az elmúlt időszak a legszomorúbb évadja volt ez a hon történetének, hanem az odavezető útban és a tanulságokban. Míg Mikes János szélhámosok akciójaként értelmezte a lefolyt október—novemberi eseményeket, amelyet a jószándékú tömegek, a megtévesztettek követtek, hogy utóbb aztán terrorral tereljék őket az engedelmesség karámjába, addig Kapi Béla hitt a történelem erejében, hogy „nemcsak velünk, értünk is történik minda% ami történik.”M A nagy „tanítómester” nemcsak a múltat köti össze a jelennel és a jövővel, de háttérben a lelki tényezők kapcsolják össze a folyamatokat, az most is látható szerinte, hogy a forradalmak mindig a régiek hibájából éltek. Kényelmes magyarázat, hogy a világforradalom szárnyán ideérkezett szellem rabul ejtette az emberi lelkeket, miként nem fogadható el a fegyverre és terrorra épülő magyarázatot sem, „mert hol világnézeti átalakulásról van sgó, ez csak úgy lehetséges, hogy a régi világnézet közömbössé tette a saját életerőit és elveszítette gerincét.”^ „... hadd kiáltsam oda — mondta a püspök — mindenki lelkiismeretébe a mea culpát, az hogy az én vétkem és a mi vétkezésünk okozta mindezf'^ Ez nem azonos Mikes János elhatárolódó, kívülálló magyarázatával. Komoly hiányosságait nevezte meg az előző, dualista rendszernek. Nem érvényesültek azok az igazságok, amelyekért küzdöttünk, elsősorban az emberi méltóság igazsága. A szolgálat „parancsa”, „az egész mber a trónuson is szolga, a megyei ember a szolgai állásban is uralkodó' f a közérdekek elsőbbsége a magánérdekek helyett. Erősen bírálta az állam birtok- és szociálpolitikáját, amely elmulasztotta a birtok maximumot, nem sietett a kisbirtokosok védelmére, de különösen elmulasztotta a gazda középosztály erősítését. Az állami költségvetésből alig jutott a népjólétre és a nyomor elleni intézkedésekre. „... mindnyájan felelősek vagyunk ez ügyben. Szociális politikát kell csinálni mind az egyházaknak, mind a világiaknak, nemzetnevelés és népművelés alapján kell megteremteni.”68 „Kell, hogy a mi politikánkban a szociális igazság minél teljesebben érvényesüljön, kell, hogy szolgává legyen mindenki, az egyházi személyek épp úgy mint a világi funkáonáriusok, hogy reggeltől kezdve munkálkodásunk a nempetet szolgálja és annak javát erősítse ... álljon nemzetünk, a legigazibb, 62 Wirth Zsuzsanna: 100 éves a szombathelyi evangélikus templom. Visszatekintés a szombathelyi evangélikus gyülekezet múltjára. Szombathely, 1996. 26-27. p. 63 Alig hatott a kommunizmus alóli felszabadulás szelleme és egy újabb felekezeti vita kapujában állt az ország. Kap! Béta: Lámpás az oltár zsámolyán. Kapi Béla püspök feljegyzései életéről és szolgálatáról. Szerk., jegyzeteket összeáll. Mirák Katalin. Sopron, 2Ö04. (továbbiakban: Kapi, 2004.) 240. p. 64 MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. szeptember 15. 12. p. Kapi Béla beszédét is a lehető legpontosabban hozta le a napilap, igaz kicsit kisebb betűméretben. Megyegyűlés. = Vvm., 1919. szept. 16. 2. p. 65 MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. szeptember 15. 13. p. 66 Uo. 67 Uo. 68 MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. szeptember 15. 14. p. 153
