Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
egy emberként segíti a törvényhatóság munkáját, mert az „ezeréves létünk legszpmorübb korszaka szólít bennünk a haza újjáépítésének munkájára!TM Herbst Géza a naiv, rácsodálkozó szerepet választotta, erről az álláspontról értékelte a lezajlott eseményeket, mind a négy komponensre utalt, halványan sejtetve az összeesküvés elméletét, de a felelősök között sem politikai, sem felekezeti csoportokat, irányzatot, sem személyeket nem nevezett meg. Helyzetéből adódóan természetesen a „semleges állapotot” választotta, karcos véleményével csak provokálhatta volta a vármegyei elit jelenlévő képviselőit. A visszatért alispán nem érezte szükségesnek a lezajlott események helyi/országos felelőseinek megnevezését, bűnbakok állítására sem vállalkozott a vármegyei közgyűlés nyilvánosság előtt. Akkor még képlékeny és bizonytalan volt a társadalmi közhangulat, bármelyik pillanatban elindulhatott volna egy elégedetlenségi hullám, senki sem tudta mennyire fegyverkezett fel titkon a lakosság, éppen ezért inkább a jelen feladatainak teljesítésére szólított fel. Sigray Antal kormánybiztost az új belügyminiszter Beniczky Ödön, szeptember 20- án bízta meg a főispáni teendők ellátásával, amit akkor még nem vállalt, csak 2 hónappal később, pálfordulásának oka nem ismert.37 38 Beiktatására, betegsége miatt csak december 15-én került sor,39 addigra az országos politikai erővonalak már jól kirajzolódtak és a vármegyei közgyűlésnek is voltak e téren világos politikai állásfoglalásai.40 A vasi arisztokrata beiktató beszédében inkább poktikai emigrációs tevékenységéről szólt és nem a vármegyében lezajlott eseményekről.41 Jól érzékelhető a világpoktikában szerzett tapasztalata, rálátása. Megnyilatkozásában hangsúlyozta járatlanságát a municipiáks poktika világában és nem kívánt poktikai programot sem adni. Törvényhozásba ikő szónoklattal és tartalmakkal állt elő, nemzetpoktikai törekvéseit három pontban összegezte.42 A nagy romlás kezdetét 1919 márciusára tette, mert ő 37 MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. szeptember 15. 3. p. ’8 MNL VaML Nymo. kb. ir. 139/1919. Budapest, 1919. szeptember 20. A kormánybiztosi körének meghagyása mellett kinevezte Vas vármegye főispánjának. Beniczky Ödön levele a BM 6504/1919. iktatási számon. Sigray távirata a belügyminiszternek 1919. szeptember 26-án. Sigray Antal megköszönte a megbízatást, de a megyei főispáni tisztséget ilyen leterheltség mellett nem kívánta vállalni. Ügy érezte, hogy a feladatnak nem tud megfelelni. Újabb távirata a belügyminisztériumnak, 1919. szeptember 29-én. Nem tudja fizikálisán sem ellátni a posztot, ezért inkább azt javasolta, hogy mivel nincs főispán úgyis az alispán látja el a feladatokat a közgyűlésen, a kinevezésekre, előterjesztésre ad hoc lenne megbízandó. 1919. november 24-én az évnegyedes vármegyei törvényhatósági ülésen Herbst Géza azt jelentette be, hogy a főispáni tisztséggel Sigray Antalt bízták meg, aki a betegsége miatt nem tudott az ülésen megjelenni. Sigray kinevezése főispánnak 1919. november 24- én. 539/1919. sz. MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. december 15. 1/1919. sz. ' MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. december 15. 10. p. 40 Két kérdésben fogalmazott meg határozott álláspontot a törvényhatóság. Csatlakozott Esztergom vármegye petíciójához, amelyben kérték a kormányt a magyar nemzeti királyság megteremtésére, másrészt egyhangúan támogatta Rhorer Ödön és társai kérését a kormányzattól, hogy fogják perbe Károlyi Mihály forradalmi kormányát és a Nemzeti Tanácsot, valamint a hadsereget szétzüllesztőket és lefoglalt vagyonukból történjen meg a kártalanítás. MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 540/1919., 684/1919. 41 Lényegében ezt a gondolatmenetet ismerteti az Új Magyar Szemlében megjelent írásában is. Sigray, 1920. 147-154. p. 42 Az első feladatának a rend helyreállítását tartotta. Másodsorban megakadályozni, hogy nehogy a románok, délszlávok megszállják a területet. Végül, hogy megakadályozza a nyugati területek átadását Ausztriának. 148
