Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
a Károlyi-kormányzattal együttműködve külföldi érdekérvényesítésre és kapcsolatteremtésre vállalkozott, egyébiránt sikertelenül. Nem titkolta ellenérzését az internacionalizmussal és a szociáldemokratákkal szemben, még a bécsi (osztrák) kormányzatot is félbolsevistának nevezte. A Peidl-kormányt pedig nemes egyszerűséggel a Harmadik Internacionálé szüleményének vélte (sic!). Lesújtóan vélekedett Böhm Vilmos bécsi tárgyalásainak hangneméről és tartalmáról, valamint az antant szocialista kormányzatot favorizáló magatartásáról.43 44 * A lefolyt események felelőseit még sem nevezte meg. Nála a bajok okozói, a hatalommal visszaélő kommunisták voltak, amit azért kiterjesztő fogalomként használt és beleértette a szocialistákat is, de sem leszámolásra nem buzdított, sem a zsidóság szerepéről nem szólt, különösen nem e két fogalom lehetséges átfedéséről, összekapcsolásáról. ,^4 hatalom felelősséget jelent — hangsúlyozta — és semmit sem látok nagyobb ellenszenvvel, mintha valaki a hatalmával visszaél. Viszont az igazság kedvéért nem engedtem meg azt sem, hogy egyesek komoly ok nélkül puszta gyanúsítások alapján akár tévedés, akár személyes gyűlölet vagy ki nem elégített ambíciók folytán üldözésnek vagy rágalmazásnak legyen kitéve.”u Ez az üzenet véleményem szerint már a sorait rendező közigazgatásnak szólt. Visszafogottságának magyarázatát is megadta. A rend fenntartását tekintette a legfőbb célnak, mert ez volt az antant zsinórmértéke, és ha ennek nem tudnak megfelelni, akkor nem sok esélye lesz, sem a keresztény-nemzeti kormányzásnak, sem a békeszerződés meg/ki javításának. Nyugodtan magamra vettem tehát az egyesek által eleinte nekem tett szemrehányásokat, hogy a kommunisták üldözésében és más nem teljesen megbízható elemek megrendszabályozásában nem elég éré Ily eljárok el,... hogy a tényleges polgári rend ebben ay országrészben biztosítva van, hogy politikai nézete és hitvallása miatt senki üldözve nem lesz, es hogy még a kommunisták letörése is a törvény által előírt módon fog megtörténni.”ъ E mondatok mögött nyilván meghúzódott az a keserű tapasztalat is, amit augusztus-szeptemberben szerzett, amikor a pohtikai indulatok népítéleteket formájában jelentek meg, még Vas vármegyében is.46 Ami az új főispán beszédéből talán tudatosan hiányzott, azt meghallhatták a vármegyei előkelőségek az egykori főispán Bezerédj István (1906—1910) hosszú hozzászólásából. A modernizáló dzsentri történetfilozófiai ízeket felvillantó számvetése a 4:1 1919. augusztus 25-én tartottak egy demonstratív népgyűlést Szombathelyen, ahol a kormánybiztos is szónokolt és letette a garasát a keresztény-nemzeti Friedrich-kormány mellett, nemcsak a román megszállást utasította el, hanem a „szélsőséges” szocialisták részvételét is a kormányban, amit az antant javasolt. Szombathely és a válság. = Vvm, 1919. aug. 26. 2. p. 44 MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. december 15. 307. p. 43 MNL VaML Vas vármegye thb. közgy. jkv., 1919. december 15. 303. p. 46 1919 augusztusában a vármegyeházán együttes ülést tartott a törvényhatóság és a Szombathely város vezetői, ahol elfogadtak egy nyilatkozatot a Friedrich-kormányt támogatásáról és egy felhívás is közzétettek, amelyben a rend fenntartására szólítanak fel a lakosságát. Sigray szeptemberben egy újabb Felhívást tett közzé, amiben elutasítja a véres erőszakot, de „... készséggel osztozom azon közfelfogásban, illetve a tények is igazolják., hogy a jelenlegi súlyos úgyszólván kétségbeejtő helyzetünk, közvetlen oka a nyakunkra nőtt zsidóság, elismerem, hogy a józan gondolkodású keresztény nép haragja a minkjet ért szerencsétlenségért a zsidóságotjogosan teszifelelőssé — de ezen felelősségre vonásnak semmi esetre sem szabad a zsidóságnak kifosztásában, bántalmazásában és legyilkolásában megnyilvánulnia.” Az 1919. szeptember 12-én született dokumentum a helyi újságokban szeptember 16-án jelent meg. Gróf Sigray rendeleté a zsidóüldözésről. = Kemenesalja, 1919. szept. 21. 3. p.; MNL VaML Nvmo. kb. ir. 31/1919., 52/1919. Lásd erről bővebben: Katona Attila: Zsidóság és zsidókérdés Vas vármegyében 1910 és 1938. PhD-dolgozat. Pécs, 2008. Különösen a Leszámolás és pogrom alfejezetet 228-233. p. 149
