Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
3585 rft-ot tett ki.348 349 A térség legnagyobb városának, a 8 jobbágyközséggel rendelkező, így a vármegye nagybirtokosai sorába tartozó Sopron szabad királyi városnak egykorú, Kőszeghez hasonlóan csupán a főösszegekre redukált, a Szombathely esetében vizsgált időszakból származó adatsorai teljességgel más léptéket tükröznek: Ev Bevétel Kiadás Aktívum 1628 20.165 rft 18.983 rft 1182 rft 1653 13.821 rft 12.123 rft 1698 rft 1670 15.536 rft 11.715 rft 3820 rft 11. sz. táblázat Sopron város számadásai, 1628., 1652., 1670.34> *** A bírói számadások elemzése alapján elmondható, hogy bár e forrástípus adja a legdifferenciáltabb képet a város költségvetéséről, annak összetevőiről és alakulásáról, e forrás valójában nem tartalmazza az oppidum teljes évi jövedelmét. Hasonlóképpen sajnálatos, hogy a tárgyidőszakból nem ismert akár egyeden esztendő valamennyi bevételét és kiadást tételes feltüntető, a szabad királyi városok kamarási számadásához hasonló városi számadás. Ez a vitathatadan jelentős forráshiány indokolja, hogy a forgalmi adatokon kívül a bevételi adatokra is koncentrálva, két speciális városi számadás sorozat részletesebb vizsgálatát. Két, a város által használt regálé kezelésével és ellenőrzésével megbízott, és természetesen számadásra kötelezett tisztviselő — egyfelől a borkimérések és kocsmáltatás felügyeletére megválasztott bor- vagy akolómesterek, másfelől a városi malom működését és bevételeinek felügyelő malomgazdák - számadásairól van szó, amelyek minden töredékességük ellenére a városi közösség bor- és gabonaforgalmába, valamint az ezzel kapcsolatos jövedelmekbe nyújtanak bepillantást. Külön kezelt városi jövedelmek: kocsmáltatás és akolás Bár a 18. század végén Vályi András országleírásában „egésségesek”-nek350 351 nevezte a szombathelyi borokat, ám e megfogalmazás inkább tekinthető a középszerűt finomkodva leíró minősítésnek, semmint valódi elismerésnek. Bár Szombathely még regionálisan sem tartozott a számon tartott bortermő területek közé, mégis a saját szőlőhegyhez fűződő jogszokások és az ezzel nem mindig összhangban álló gyakorlat a város és polgárság gazdasági életében nagyon jelentős szerepet játszottak. A saját szőlőhegy fontosságát már az 1407. évi városprivilégium is igazolja, hiszen a városi közösség Héderváry János győri püspök elé járuló vezetői sorában ott volt Pythier Péter hegymester is, csakúgy, mint az 1526. januári megerősítés alkalmából Galambos Simon hegymester.33' Egyértelmű, hogy a szőlőheggyel összefüggő bormérés és a kocsmáltatás hozta a leg348 Bariska, 2000. 101. p. A két pénzérték, a Kőszegen és Sopronban használt rajnai forint (rft) és a Szombathelyen használt magyar forint közötti átváltási arány: 1 rft = 0,90 mft. 349 A sóügyeken kívüli végösszegeket tartalmazó táblázat forrásai: SL SVLt KAR 60. köt. (Erhard Armer Camer Raittung de Anno 1628.), 78. köt. (Zacharias Treußl kamarási számadása, 1653.), 95. köt. (Johann Andre Preining számadása, 1670.) 350 Vályi, 1799. 435. p. 351 Tóth — Zágorhidi Czigány, 1994. 106. p.; Kiss — Tóth — Zágorhidi Czigány, 1998. 155. p. 81 i
