Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
több vitát, viszályt és konfliktust a 17. századi Szombathely életében. A korábbi eseti alkalmakat követően Draskovich (TI.) György püspökségétől kezdve ez szinte folyamatosan neuralgikus pontot jelentett a város és földesura kapcsolatában. Ugyanakkor saját bevételeinek megtartására a város, olykor a püspökkel együtt, gyakran tiltotta a szőkeföldi birtokosok — így például a Chemetey és Káldy családok — és a városban lakó megyei nemesek borkimérését, továbbá akadályozta a szombathelyiek szomszédos települések — elsősorban perinti — kocsmáira történő járását.352 Valószínűleg korábbi viták hatására az 1407. évi privilégium mind a földesúrnak, mind a város polgárainak egész évben szabad bormérést engedett.353 A püspöki uradalom tiszttartói a város e kedvező helyzetét azonban újra meg újra megpróbálták a földesúri borok kimérésére kijelölt három hónapra korlátozni. A bormérés jogát a város általában június 1-től szeptember 1-jéig terjedő időszakban a földesúrtól többnyire bérbe vette, és 3 bormestert választott, valamint egy hiteles és megpecsételt mértékét használó kocsmárost fogadott fel.354 A városi jogok jelentős csorbulása 1636-ban következett be, amikor is a szántóként és erdőként hasznosított puszta szőlőhegyre hivatkozva Draskovich püspök a szőlőheggyel nem rendelkező jobbágytelepülésekhez hasonlóan 3 hónapra csökkentette a városi kocsmáltatást. A végül az 1647:113. tc.-ben elrendelt felülvizsgálat során 8 havi földesúri és 4 havi városi kocsmáltatás rögzült.355 Ezen összességében sikeresnek mondható városi fellépés mögött nem csak a kapcsolat- és hálózatépítés, a kapcsolati tőke jó működtetése húzódott meg, hanem a földesúri érvrendszert hatástalanító gazdaságépítés is. Az 1609-től folyamatosan vezetett és fennmaradt hegykönyvekbe következetesen puszta szőlőhegyekről szóltak a bejegyzések, és a hegymester előtt tartott törvénynapokon a szántók és erdők tilalma, továbbá adásvétele, osztálya vagy örökítése történt meg. Még az 1633. évi urbárium is pusztaként szól a város promontoriumáról,!356 A Draskovich püspökkel szembeni konfliktus idején - éppen a földesúri érv, a ténylegesen működő promontorium hiányának megszüntetésére — 1643. szeptember 7-én a magisztrátus határozatott hozott a szőlőhegy újratelepítésére.357 A szőlőhegy megújításának egyik lépéseként az 1644. szeptember 21-éré összehívott generális gyűlés megalkotta a Szent Mihály napjától Karácsonyig terjedő, valójában azonban január végéig tartó kocsmáltatási időszakot megállapító, egyúttal a szőlőhegy gazdálkodását szabályozó 8 pontból álló hegyközségi artikulust. A telepítési munkák folytatását és a szőlőhegy kiépítésének stabilizálását szolgálták az 1646. március 20-án megtartott városi közgyűlésen elfogadott kiegészítések.358 Ezek után a városi szőlőhegyen az 1658-ban már 24,5 akó bor termett, amelyet Farkas Miklós kocsmáros akónként 2 Ft 54 d áron, összesen tehát 58 Ft 80 d-ért adott el.359 372 E konfliktusokról: Dominkovits, 2004a. 37-57. p. A statútumokra: Kolosvári - Óvári, 1904. LIX, 585 p. 3э3 Kiss - Tóth - Zágorhidi Czigány, 1998. 155. p. 354 VaML SzVLt Prot. 1627/1631. föl. 59r. 355 A konfliktusokat a reformkorig áttekinti: Tilcsik, 2004. 71-73. p. 356 Horváth, 1993. 244-254. p.; VaML SzVLt Prom. Prot. 1609/1634. 357 VaML SzVLt Prot. 1640/1644. 323 p.; Horváth, 1993. 247. p. 358 A forrásokat az 1788. évi hiteles másolatból ismerjük: VaML SzVLt Prom. ir. Szombathely helység régi artikulusai 1644., 1646. 359 VaML SzVLt Prot. 1658/1660. 212. p. 82
