Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
haszontalan költségeknek nevezte a perköltségeket, majd még ugyanebben az évben Nyeregjártó Gergely Nagy István bírót egy elhalt polgár vagyonának hűden kezelésével vádolta, ugyanis azt állította, hogy az a városi elit tagjának számító Hetésyné ládájából ezüsttárgyakat tulajdonított el.319 Ennél sokkal súlyosabb viszályról, a belső tanácson belül kialakult rejtett konfrontációról tanúskodik a később bírói hivatalt is viselt Bozzay Mátyás esete. О 1658 áprilisában Heés János bírót az erdőispán személye miatt szidalmazta, majd az emiatt kirobban vitában kijelentette, hogy a városi döntéseket a 12 fős tanácson belül is a bíró, és annak legbelsőbb bizalmasai, Hetésy András és Nagy György hozzák.320 A városvezetők és városlakók földesúrral és tisztségviselőivel szembeni, már jelzett összeütközései mellett a térség főnemesei közül a városvezetéssel szemben legsúlyosabb vádat Nádasdy Ferenc fogalmazta meg, aki egy 1665. szeptember 21-én kelt levelében Szily Gáspár bírót azzal vádolta meg, hogy az több tárgyat, így egy ezüstpoharat és pártaövet bírság gyanánt magának megtartott.321 SZOMBATHELY MEZŐVÁROS GAZDÁLKODÁSA. A BÍRÓI SZÁMADÁSOK EGYES TANULSÁGAI Míg a városi autonómia jogi alapját és kereteit a privilégiumok teremtették meg, az autonómia érvényesülésének, a település és a polgárok közössége virágzásának és fejlődésének meghatározó feltételét a város pénzügyi egyensúlyra, a feleslegek képzésére és felhalmozási alapok megteremtésére törekvő gazdálkodása jelentette.322 A fennmaradt városi számadások összegeinek meghatározó tendenciáját — a hadellátásra, a túlélésre koncentráló háborús idők vagy nagyobb közösségi célokat szolgáló beruházások miatt deficitet hozó esztendők mellett - a városi költségvetési egyensúly megőrzése és emellett kisebb maradványok képzése jellemezte. Ebből az alapállásból kiindulva törekszem részletesebben bemutatni a gazdálkodás legfőbb jellemzőit. Szombathelyen a város éves gazdasági tevékenységéről, a bevételi és kiadási mérlegről a tárgyév burájának kellett részletesen és tételesen beszámolnia, akinek számadásait a jegyző állította össze, ismert azonban a bíró kézírásával készült elszámolás is, amely 1621-ből származik és Barbély István nevéhez fűződik.323 A bírót a közgyűlés statútumokkal igyekezett a hivatali év letelte után nem sokkal elszámoltatni, ezért 1628. március 3-án kimondták, hogy a számadásokat a tárgyidőszak lezárulását következő harmadik hétfőn meg kellett kezdeni.324 Ugyanakkor annak benyújtása és elfogadása — miként az Nyilas János vagy domonkosfalvai Nagy György esetében is történt —, olykor a restanciák átmeneti görgetésével hosszabb időre is elhúzódhatott, és ez jellemezte Csákány Péter 1658., 1659. és 1660. évi hivatalviseléséről készült végelszámolást is.325 319 VaML SzVLt Prot. 1668/1672. 43-42., 46-47. p. Valószínűleg Hetésy András feleségéről van szó. 320 VaML SzVLt Prot. 1654/1658. 343-344. p. 321 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 16. nr. 505. 322 Jogilag és funkcionálisan több várostípus (birodalmi város, tartományi város, svájci kanton központ) forrásadottságait és gazdálkodását bemutató kötet: Maschke - Sydow, 1973.188 p. 323 Dominkovits, 2006d. 7-45 p. 324 VaML SzVLt Prot. 1627/1631. föl. 20v. 325 VaML SzVLt Prot. 1653/1654. 137., 225. p. (Nyilas, Nagy), 1658/1660. 114. p. (Csákány) 72
