Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
Heés 1657-ben lett bitó, bár e tisztbeli működéséről további adat nem ismert, pedig ugyancsak perceptor névvel egy, a városi jövedelmeket figyelemmel kísérő pénztáros és az adószedő feladatait is ellátó hivatal létrehozását 1659-ban újabb statútum mondta ki.303 Az önálló pénzügyi hivatalnok feladatköre az 1696. évi tisztújításon jelent meg újra, amikor a szabad királyi városokban elterjedt névhasználatot átvéve, a „kamarási” tisztre Kerkápolyi Istvánt választották meg. A tisztség és a hivatali elnevezése a többi mezőváros hivatalszervezetében sem volt ismeretlen, hiszen Győrben 1619-től folyamatosan igazolható a kamarás működése.304 A 17. századi Szombathely gazdasági életének irányítása és szabályozása öt—nyolc szakágazatra tagolódott, és ez számszerűen megfelelt a térség fejlett mezővárosi átlagának, de városonként az egyes ágazati körök jelentős eltéréseket mutathattak.305 Szombathely esetében az agrárszféra dominanciája mellett feltűnő a pénzügyi szféra decentralizáltsága, illetve egymás melletti tendenciaként jelent meg a folyamatos szakágazati differenciálódás, valamint egyes hivatalok stabilitása, mások bizonytalansága.306 A választott tisztviselők tekintélyét és utasításaik végrehajtását jelentős bírságot megállapító statútumokkal biztosították.307 Ok ekkor a hivatalviselésért külön fizetést nem kaptak, de miképpen azt egy 1659-ben készült rendszabás tartalmazza, részesültek a bírságpénzekből, és természetbeni javadalmazást - így évente a bíró 12 szekér, a jegyző és a belső tanácsosok 3-3 szekér fát - kaptak. Sajnos, a jegyző éves fizetéséről, vagy a magánszemélyek számára kiállított iratok díjáról jelenleg nincs adat.308 A század során több esetben csupán egy-egy esztendőre vagy konkrét gazdasági feladat megoldására választott, speciális városi tisztviselő (gondviselő) is működött Szombathelyen. így 1627 júniusának végén az iskolához tartozó földek szántásához 2 gondviselőt választottak,309 1668. július 6-án pedig a domonkosok Gyöngyöspatakon álló malmához Csatári Márton személyében külön malomgazdát neveztek ki.310 A romló közbiztonság kényszerítette ld, hogy 1667-ben a város 3 Ft/fő hópénzzel a nagyon megszaporodott tolvajlások miatt az erdők őrizetére 4 puskást fogadott fel.311 Az 1671. évi adóváltozások, a fogyasztási adók bevezetése nyomán október 25- én a város a belső tanács tagjai közül Csatári Mártont és Jari Miklóst a hús-; a bormesterek közül pedig Ágh Ferencet és Virágos Ferencet a boramsa beszedésével bízták meg 2 hónapos időtartamra.312 3113 Kolosvári — Óvári, 1904. 251. p.; Feiszt, 1986. 126., 129-130. p. E hivatalviselésnek és a rendelkezéseknek is köszönhető, hogy Heés 1658-ban a korábban nem ismert részletességgel jegyzókönyveztette a bírói elszámolásokat. ,l14 Feiszt, 1986. 130. p.; Gecsényi, 1986. 103-104. p. 305 Gecsényi 1986. 104-105. p., Ш. 98. sz. lábjegyzet; GyL MLR MvProt. 1668/1672. 306 д restaurációs jegyzékekből kimaradt tisztségviselők esetében nem alkalmazható általánosan a „valószínű, hivatalukban meghosszabbították” gyakorlata. 307 VaML SzVLt Prot. 1623/1627. föl. 75r. 308 Győr városban negyedéves időszakokban fizetve 40 Ft volt a jegyző éves fizetése. 309 VaML SzVLt Prot. 1627/1631. föl. 18r. 310 VaML SzVLt Prot. 1668/1672. 6. p. 311 VaML SzVLt Prot. 1664/1668. 252. p. 312 VaML SzVLt Prot. 1668/1672. 230. p. 70
