Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
A városigazgatás másik nagy testületi szerve, a külső tanács tagjainak feladatairól már 1606-tól több jegyzőkönyvi bejegyzés is szól, és ezek a következőkben összegezhetők: részvétel a vagyonosztásokban, a ház- és vagyonbecsükben, jelenlét a felvallások és végrendelkezések elkészítésekor vagy éppen polgári peres eljárások egyes eseményei során. Létszáma csak 1628-tól ismert. A 24 tagú választott grémium gyökerei az egyes utcák képviseletére nyúlnak vissza. Mind 1628-ban, mind 1636-ban utcák szerint választottak meg a képviselőket. így a Kám, a Fel, a Gyöngyös és a Forró utcát négy-négy, összesen 16, a mezőváros frekventált helyének számító piacot két, míg a külvárosnak számító Karicsát négy fő képviselte.313 A tisztviselők kiválasztásában jelentős szerepet játszó, valójában a belső tanács utánpódását biztosító külső tanács létszámát — miképpen a konkrét példa is jelzi — nem minden évben töltötték be teljesen, de úgy tűnik, így is jól funkcionált. Noha az utcaalapú szerveződés elve a század végére háttérbe szorult, a területi képviselet fontossága általános maradt. Hasonló rend figyelhető meg az oppidum jogállású Kőszegen is: mind a belváros (Stadt), mind a magyar (Ungarmarkt), mind a német külváros (Sziget) a külső tanácsba nyolc- nyolc—nyolc főt delegált.314 Megjegyzendő, hogy az egykori Szombathely közigazgatását meghatározó személyek ugyanúgy szerepet játszottak a mezővárosi bíráskodásban is. A közigazgatás és a jogszolgáltatás intézményeinek összekapcsolódása, még inkább azok személyi körének egybefonódása a korszak általános hazai jelenségének mondható. Ugyanúgy jellemezte a mezővárosi, mint a szabad királyi városi szintet vagy a vármegyék működését.315 Szombathely esetében nem alakultak ki a helyi polgárságon belül a bírójelölést érintő — a választó közösség, valamint a külső- és a belső tanács közötti — személyi, társadalmi, gazdasági ellentéteket nyíltan felszínre hozó olyan konfliktusok, mint amilyenek az 1619 és 1620 során Győrben földesúri beavatkozással stabilizálták a belső tanács hatalmát.316 Bár 1619-ben a bíró és az esküdtek tekintélyének védelmére statútumot alkottak, a kisebb helyi feszültségek és a szembenállás továbbélését igazolja e statútumok megújítása és szigorítása is. így 1628-ban a bíró és az esküdtek ellenében fellépőkkel, ítéleteiket negligálókkal szemben számkivetést rendeltek el.31 Ilyen súlyos eset Szombathelyen nem ismert. A kisebb fajsúlyú veszekedések egyik alaptípusát illusztrálhatja Pordán Kata este, aki az őt megtelepedni nem engedő Heés Jánost bírót „eördőg malasztotta, eőrdőgh czinálta” szavakkal illette, majd vétkét súlyosbítva, Heés fiát is ördöggel fenyegette.318 A Széchényi Györggyel szembeni elhúzódó perek, ha kis mértékben is, de megingatták a városvezetők tekintélyét. 1668-ban Gamsicz György 313 VaML SzVLt Prot. 1636/1641. föl. 5v. 314 Bár ez utóbbi elvtől több esztendőben, így 1579-ban és 1608-ban is eltértek. Bariska, 2007.114. p. 315 A térség egyik nagyvárosában, a 17. század során birodalmi szintű uralkodói rezidenciává kiépült Bécsben ez jobban elvált, hiszen a 16. század elejétől a polgármester melletti másik vezető tisztségviselő, a városbíró és a mellette működő 12 ülnök alkotta a városi bíróságot. Vocelka — Traninger, 2003. 61. p. A térség magyar szabad királyi városai közül Sopron esetében ugyanez a kettős vezetői funkció volt jellemző, ám azt, hogy ez a bécsi minta alapján alakúit volna ki, csak további kutatások tisztázhatják. 316 Gecsényi, 1986. 102-106. p. 317 VaML SzVLt Prot. 1627/1631. föl. 58v. 318 VaML SzVLt A. Mise. fase. T. nr. 38. 71
