Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

jegyzőkönyve, amely tartalmazza megválasztottak neveit. A későbbi tisztújításokról készült és hiánytalanul rendelkezésre álló jegyzőkönyvek segítségével összeállítható a bírók, a belső tanács, továbbá a választott tisztségviselők, 1628-tól pedig a külső tanács archontológiája.273 E források alapján a 17. századi városi tisztújításokról, hivatalszervezetről az alábbi kép bontakozik ki:274

Általánosan elterjedt nézet szerint Szombathelyen évente megrendezendő városi tisztújítást - egykorú kifejezéssel: a restaurációt - hagyományosan Szent György napján, azaz április 24-én tartották, mely nap, az európai városi magisztrátusok választására szolgáló csaknem kéttucatnyi határnap egyikeként, különösen a német birodalom déli részén terjedt el.275 Valószínű, hogy Szombathelyen Sopron város joggyakorlatának átvétele során, még a középkorban honosodott meg, és a 17. század második feléig funkcionált, ám 1659-ben módosult. Ekkor az országos vásárra való hivatkozással a tisztújítás időpontját a Szent Márk ünnepére, azaz április 25-re helyezték át.276 Természetes, hogy annak gyakorlati lebonyolítása ennél nagyobb időközben, nevezetesen április 24. és május 8. között mehetett végbe.277 Míg a győri székeskáptalan földesurasága alatt álló Győrött hasonlóképpen április 24. jelentette a városvezetés megújításának időpontját,278 Magyaróvár privilegizált királyi mezőváros tisztújításaira 1698 óta az év elején került sor,279 míg az 1650-es, az 1660-as és az 1670-es évekből fennmaradt jegyzőkönyvek gyakorlatban január közepi vagy éppen február eleji tisztségviselő-választásokról számolnak be.280 E különbségek nemcsak a szabad királyi városok szintjén,281 hanem a régió mezővárosai esetében is felhívják a figyelmet a restaurációs időpontok jogtörténeti hátterének további, összehasonlító kutatására.

Szombathely a térség más mezővárosainál gyakrabban alkotott közgyűlési rendszabásokat, és e tény egyszerre jelentheti a testületi és egyéni hivatalok viselőinek legitimitását, egyszersmind a polgárság kontrollját. A mezőváros agrárjellegét is leginkább ezekből e statútumokból — amelyek a tiltott használatú területek meghatározását, valamint az a mezőgazdasági árak és bérek limitációját tartalmazzák — igazolhatja a kutató.

polgármester és bíró irányította, miképpen Sárvár is hasonló képet mutat, hiszen itt 1528-tól a polgármester és bíró állt az oppidum élén. Ez a kettős városvezetői hivatal minden bizonnyal Sopron város hatására alakult ki. Korábbi irodalommal: Búza, 1995. 63-78. p.; Kubinyi, 1996. 130-148. p.

273 Benczik — Dominkovits, 2002. nr. 86-87. p.

274 A város igazgatástörténetével, a polgárok egyeteme alkotta közgyűlés, a bíró és a belső tanács, a tisztviselők hatáskörével itt nem kívánok foglalkozni, erről a jegyzőkönyvek alapján részletes képet ad Abai, 1940. 249-266. p.

277 Poeck, 2003. 64., 83., 284. p. Az egyes bajor területekkel rokon határnap távlatosabb vizsgálata szempontjából sajnálatos, de az európai áttekintéséi kötet sajnos, éppen az osztrák örökös tartományok, Cseh- és Morvaország gyakorlatát nem elemzi.

276 VaML SzVLt Prot. 1658/1660. 4. p.; Kolosvári — Óvári, 1904. 251-252. p.; Kunc, 1880. 99. p.; Horváth, 1993. 226. p.

277 Teljességgel speciális az 1632. évi tisztújítás, amely a tárgyidőszakban elkezdődött, majd ismeretien okból megszakadt, és jegyzőváltást követően június 17-én folytatódott, é csak 20-án fejeződött be.

278 Gecsényi, 1986. 105. p.

279 Mihály, 1979. 75. p.; Mihály, 2004. 56. p.

280 GyL MLR MProt. 1654/1656. 236r-237v.; GyL MLR, MProt. 1662/1670. 1-4. p.

281 Szabad királyi városok esetében a témakörről: H. Németh, 2008. 81-119. p.

65