Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

1667. március 30-én a város Batthyány Erzsébettől a törvényes 6%-os kamat mellett 2000 Ft-ot vett fel. E hitel segítségével tudta az év Húsvétján a földesura által az iskola- és a plébániaépítéshez megkövetelt 1000 Ft-ot lefizetni.240 Ez az eset a város teherbírását és hitelképességét érzékelteti.

Az örökös nélküli maradt polgári ingatlantulajdon város általi hasznosításának, ezzel szemben a földesúri háramlási jog alkalmazásának konfliktusa jogi értelemben az 1407. évi privilégiummal adott bírói hatáskör tág értelmezésének, azaz a polgári ügyekben való teljes körű eljárás és a földesúri jogok érvényesítésének a szembenállásaként értelmezhető. A városi autonómia és a földesúri joghatóság összeütközése a Széchényit megelőző földesurak esetében a gyakorlatban nem jelentett problémát. Mindenesetre I. Lipót 1678-ban az urafogyott jószág körüli jogviták kivizsgálását a Királyi Tábla elé utalta,241 és a szombathelyiek, valamint más püspöki birtokok, és a privilégiumokat sértő Széchényi György közötti viták elrendezését az 1681:54. te. is a nádorra és a Királyi Táblára bízta.242

Egy speciális konfliktus-sorozat:

Szombathely város és a győri püspök konfliktusai a felsőkáldi Káldy családdal

A Szombathellyel délről szomszédos Szőkeföldét egy 1521. évi oklevél a város határai között fekvő területnek mondja, birtokosai 1511-től királyi adománnyal a Bejczy, illetve őket követően, beházasodással a Chemetey és a felsőkáldi Káldy család tagjai, megyei vezető, regionális, országos pozíciókba is bekerült vármegyei elitfamíliák.243 A vármegyei közéletben is meghatározó, többször alispánt adó családok számos alkalommal összeütközésbe kerültek Szombathely városával, illetve földesurával. A Bejczy család kocsmáltatása miatt 1587-ben az uradalom az uralkodóhoz, II. Rudolfhoz fordult jogorvoslatért.244 Hasonló probléma merült fel 1612-ben Chemetey István özvegye, Bejczy Dorottya, majd az első házasságából származó fiai és örökösei, a felsőkáldi Káldyak révén is. 245 Az elsőszülött fiú, Káldy Ferenc fontos katonai és vármegyei hivatalokat töltött be egyidejűleg. 1628-ban a pápai vár alkapitánya, 1637-től 1648-ban bekövetkezett haláláig Batthyány Ádám dunántúli főkapitány helyettese volt, számos Vas megyével kapcsolatos megbízása mellett — 1618-ban királyi adószedő — 1633— 1635 között a vármegye egyik alispánja volt.246 Szombathely lakosai 1642—1644 során nemcsak a városi jogokat sértő kocsmáltatása miatt emeltek panaszt, hanem azért is, mert a szombathelyi kereskedőket, szekereseket útjuk során folyamatosan zaklatta.247

240 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 7. nr. 243., fasc. 17. nr. 541.; VaML SzVLt A. Mise. fasc. N. nr. 16. Az elhúzódó építkezésre: a plébános házának zsuppfedése 1679-ből ismert.

241 VaML SzVLt Old. ir. fasc. 8. nr. 249.

242 CJH, 1900b. 306-307. p.

243 „...omnino intra veros metas et territorium prefati oppidi Zombathely ... existentiP’-. Tóth — Zágorhidi Czigány, 1994. nr. 210.; A településről, birtokosairól: Horváth, 1993. 39-48. p.

244 MOL MKA Litt ad Cam ex 1587. nr. 58.

24:1 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 1. nr. 7., fasc. 6. nr. 178., fasc. 16. nr. 520.

246 Pálffy, 1997. 269-270. p.; Dominkovits, 2003a. 185-186. p.

247 VaML SzVLt A. Mise. fasc. N. nr. 43.

60