Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
középkereskedője révén már más nagyságrendet képviselt.12' Megjegyzendő, hogy az 1541., az 1544. és az 1545. évi harmincadnaplók feltárása a fenti képet miden bizonynyal tovább árnyalja, a kereskedésben részt vevő személyek körét ki is bővíti.121 122 A távolsági közvetítő kereskedelem mellett az 1538 és 1555 közötti határmenti kereskedelmi forgalomról a fennmaradt radafalvi harmincadj egyzékek adnak felvilágosítást. A szombathelyiek által összesen elvámolt 1559 Ft 52 1/2 kr alapján a várost a 15. legjelentősebb kereskedelmi forgalomban részt vevő településnek bizonyult. Ugyanekkor Körmend 6465 Ft 57 1/2-ral az 5., Kőszeg pedig 3.273 Ft 45 kr-ral a 7. volt e rangsorban. A szombathelyiek elsősorban szemesterménnyel (búza, rozs), sóval, sajttal és kisebb mértékben borral kereskedtek, az 1554-ban és 1555-ben a vágómarhák — ökör, harmadfű tinó — jelentősége ugrásszerűen megnövekedett. A kereskedők között a városvezető elit több tagjának neve is találkozhatunk. Ilyen volt az 1546/1547. és az 1569/1570. hivatali évben bírói hivatalt viselt Szele Pál, vagy az 1570/1571-ben ugyancsak a városbíró tisztséget betöltő Hetésyjános.123 A nyugat felé irányuló kereskedelmi utak mellett jelenleg kevés adat ismert a Dél- Dunántúl és a Szlavónia irányába mutató kereskedelmi kapcsolatokról. Ezek létezésére többek között a Kowach Lőrinc és a varasdi Mathias Sambar között 1588-ban keletkezett adóssági per szolgál bizonyítékul, amely a Pozsony—Szombathely—Varasd irányú búzakereskedelem meglétét igazolja.124 A Szombathelyről Sopron irányába történő borszállítás engedélyeztetése, illetve az 1560-as és az 1570-es évekbe a Szombathelyt, a szombathelyi polgárokat is érintő, harmincadokkal kapcsolatos források szisztematikus feltárása minden bizonnyal mezőváros kereskedelmi kapcsolataihoz is további fontos részadatokkal szolgál.125 IPARŰZŐK A klasszikus céhtörténet a lakatos céh 1506-ben történt megalakulásával indítja a szombathelyi kézművesipari szervezetek históriáját, majd folytatásként a vargák 1566. évi céhalakulását említi.126 A fennmaradt céhartikulusok nyomán a szombathelyi céhek alakulása 1604-től folyamatosan nyomon követhető; de sok mesteremberről már a megelőző századból is rendelkezünk adatokkal. így Batthyány Boldizsár és Bejczy Gergely Vas megyei alispán közötti levelezéséből tudjuk, hogy előbbi 1569 és 1589 121 Ember, 1988. 500-530. p. 122 Ember, 1988. 18. p. A vámnaplók adatbázis-szerű feldolgozását a Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltára végzi H. Németh István vezetésével. Lásd: Bessenyei, 2007. 157 p. 123 Prickler, 1978. 47., 69-125. p.; Dominkovits, 2004b. 312-313. p.; Horváth, 1993. 229. p. 124 Barbaric — Kolander — Wissert, 1990. nr. 138-139., a pozsonyi kereskedők 16. század derekán elemzett térségi kapcsolatrendszerében ez a déli, (itt Szombathely-Varasd) irány nem található. Tózsa- Rigó, 2008. 1135-1186. p. 125 A harmincadokra: Ember, 1946. 205-230. p. Például 1560 szeptemberében soproni tanácsosok vám ügyben Szombathelyre mentek tanácskozni: SL SVLt KAR 1560. szeptember 17., 131., 1579- ben Szombathelyen vámrevíziót tartottak: SL SVLt Lad. XXII. et IV. fasc. 2. nr. 54. Korábbi vámkonfliktusokra: Bakith Pál levele a soproni tanácshoz, 1543. január 18.: SL SVLt Lad. XXII. et IV. fasc. 2. nr. 51. 1553-ban a vasi alispáni tisztet is viselő Lukafalvi Zarka Pál a Sopron városába történő borszállításra kért engedélyt: SL SVLt Lad. XXIV. et Y. fasc. 3. nr. 135. 126 Szádeczky, 1913. 2. köt. 312. p. 35
