Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

A 17. századi várostörténet előzményei

között többször dolgoztatott szombathelyi ötvös mesterekkel, mely munkák között szablya és bot javíttatásáról, aranyozott ezüst öv rendeléséről, valamint kannafedél és gyűrű javíttatásáról vannak adatok.127 1565 és 1596 között kilenc szombathelyi borbélymester neve ismert, miképpen 1526-tól kezdődően a fürdősök archontológiája is rendelkezésre áll.128 Valószínű, hogy több kézműves a közeli kőszegi céhekhez tartozott, miképpen egy 1589-ből származó pecsétnyomó árulkodik a szombathelyi tagoknak a kőszegi szűcs céhben való jelenlététől.129

Minthogy a 16—17. századi Szombathely lakosságának foglalkozási megoszlására megbízható és statisztikailag értékelhető forrás nem áll a kutatás rendelkezésére, a fenti szórványadatok további sorolása helyett az urbáriumok alapján próbálok erről képet adni. Bár a közép- és kora újkori személynévkutatás már aló. század első fele, középső harmada esetében kétségesnek tartja a foglalkozást jelentő vezetéknév alapján történő automatikus megfeleltetést, a forráshiány miatt azonban némi óvatossággal eljárva tendenciát — talán mégis — jelezhetünk.130 Szombathely 17. századi forrásadottságai lehetővé teszik a módszeres ellenőrzést,131 és az a 16. századi gyulai kutatásokhoz hasonlóan azt bizonyította, hogy az iparosok többségét foglalkozásnevén szerepeltették.

Az 1565. évi urbárium névanyagában 21 kézműipari és egy értelmiségi (deák) foglalkozás található, az 1571. évi urbáriumban 19 foglalkozásnév jelenik meg, míg az 1577-ban készült urbárium névanyagában ugyancsak 19 kézműipar és egy értelmiségi foglalkozás mutatható ki.132 Ezek megoszlása az alábbi:

FoglalkozAsnév / Év/szám

1565

1571

1577

fémfeldolgozás

ötvös és aranyműves

4

4

2

kovács

7

8

5

lakatgyártó-2

1

csiszár

7

4

1

szövő- és ruházati ipar

takács

3

5

4

szabó

11

15

13

szűcs

7

4

3

varga

17

15

13

127 Horváth, 1942. 138-139. p.

128 Horváth, 1938. 296-304. p., Horváth, 1993.141-207. p.

129 Éri - Nagy - Nagybákay, 1975. 110. p.

130 A személynév/foglalkozásnév bizonytalan 16. századi alkalmazására: Bácskai, 1965. 110-113. p., különösen 25. sz. lábjegyzet!

131 Lásd például: Horváth, 1941. 42-43. p. Az 1554 és 1583 közötti, egy generációnyi időből hét ötvösről gyűjtött életrajzi adatokat.

132 A foglalkozások csoportosításánál az összevethetőség miatt is a dél-alföldi szerkezet átvétele mellett döntöttem. Bácskai, 1965.111-112., 127-128. p. A nagyságrendileg, funkcionálisan más léptékű és forrásadottságú városok, így pl. az erdélyi városik elsője, a kincses Kolozsvár esetében a polgárfelvételek, a céhiratok névanyagának adó jegyzékekre vetítése jelentette az iparűzők, céhtagok vizsgálatául szolgáló adatbázis kiindulását. Jenei-Tóth, 2004. 12-13. p.

36