Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
Nádasdy Ferenc vezető familiárisi köréhez tartozott. 1585-ben szombathelyi házában tartotta lakodalmát Bezerédy Katalinnal, Bezerédy Gergely leányával.117 Szombathelyi György 1590 és 1594 között kancelláriai jegyző volt, aki 1582-ben Draskovich György püspök és Pál fivére Szombathelyen, a Föl utcában fekvő házát a földesúri és a városi terhektől mentesítette, amelyet 1590. május 20-án Fíeresenczy püspök is megadott neki, amit 1 esztendő múlva II. Rudolf átírt és megerősített. Hű szolgálatai fejében 1593-ban az uralkodótól a magyaróvári uradalomhoz tartozó Rajka mezővárosban birtokot kapott, 1606 és 1612 között a Moson vármegye aüspáni hivatalt töltötte be, 1605-től pedig királyi táblai ülnökként is tevékenykedett.118 119 Az uradalom gazdasági és katonai funkcióinak ellátása mellett a Szombathelyen lakó nemesség a helyi társadalom jelentős arányát képezte. Az itt lakó kiváltságoltak korántsem egységes tömbjét mind eredet, mind vagyoni és társadalmi státus tekintetében erőteljes tagoltság jellemezte, és közülük legsikeresebbek — így az Ankerraiter és a Szombathelyi családok tagjai - az országos pénzügyi és közigazgatási elit sorába emelkedett személyek voltak. KERESKEDŐK ÉS KERESKEDELEM A római-kori borostyánkő út egy nagyon fontos szakasza a Bécs melletti Carnuntumból kiindulva Sopron-Szombathely-Pettau-Celje-Laibach érintésével vitt velencei területre. Ez, a 16. és a 17. században is használt kereskedelmi út - ha nem is az antik időszakkal összehasonlíthatóan, de — a korai újkorban is nagyjelentőségű É—D-i irányú kereskedelembe kapcsolta be Szombathelyt, miközben a szűkebb térség mezővárosaival és falvaival az alsóbbrendű utak sűrű hálózata kötötte össze. A kereskedelmi utak jó összeköttetést biztosítottak nyugat fel, a térség nagy gócpontjai, Bécsújhely, Bécs és Graz irányába.114 Nem véletlen, hogy aló. század első harmadában az európai léptékű bécsújhelyi Funk-cég kereskedelmi kapcsolatnak egyik keleti végpontját Szombathely jelentette, ahol 1524 és 1538 között több kereskedővel álltak összeköttetésben: cég 1520. évi adósjegyzéke Schere és Krämer, az 1529. évi Hans Lötzeltter felesége, az 1530-ból származó pedig Wilhelm Kramer, illetve Michael Kramer neveit tartalmazza, miközben Funkék ekkor Kőszegen legalább 13 partnerrel rendelkeztek.120 Ez a Funk-cég esetében megmutatkozó arány a következő években is meghatározó maradt. A nyugat-magyarországi vámok 1542. évi vámnaplója csupán négy szombathelyi kereskedőt regisztrált, és mindegyikük a 100 Ft vámértéknél kisebbet fizető kiskereskedők sorába tartozott. A tágabb térség másik két mezővárosa közül Csepreg a hat kiskereskedőjével Szombathelyihez volt hasonló, Pápa azonban a 10 kis-, és két 117 VaML VKHLt fv jkv 1580. nr. 43., 342-343.; SL SVLt Lad. XXVIII. et CG. fase. I. nr. 80.; Horváth, 1993. 76. p.; Dominkovits, 1996. 116. p. 118 VaML SzVLt Oki. ir. fasc. 3. nr. 4L; MOL A 57 MKLt LR 4. köt. 703-712. p., 5. köt. 95. p.; DVDROM, 2006.; Dominkovits, 2001c. 318., 323. p. A család 17. századi történetéről, kamarai, Moson vármegyei tisztségviseléséről: Fallenbüchl, 2002. 314-315. p. 119 Pickl, 1966. 117. p.; Bessenyei, 2007. 31. p. Az úthálózatra: Glaser, 1929. 138-167., 257-285. p. 1JI Pickl, 1966. 22., 75-76., 213., 336., 353., 357., 363., 369. p. Ugyanakkor szombathelyi üzletfél nem található a soproni Moritz Pál kalmár 1520 és 1529 közötti üzleti könyvében. Mollay, 1994. 99 p. 34
