Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Bevezetés

meg: Szombathelyre vonatkozó kéziratai, a részben kidolgozott, részben torzóban maradt fejezetek, adattárak és cédulák 1964-ben a Vas Megyei Levéltár őrizetébe kerültek. Három évtized elmúltával, 1993-ban megjelent, nagyon részletes, de fejezeteit tekintve sajnos többnyire kidolgozatlanul maradt óriási adatgyűjtése ma is kimeritheteden bázisa a kora-újkori Szombathely kutatásának.32 Hasonló sorsra jutott a város másik meghatározó szerzetesrendje, a minorita ferencesek történetét kiérlelt formában feldolgozó kézirat. Takács J. Ince OFM valószínűsíthetően 1945 után folytatott nagyobb mérvű rendtörténeti gyűjtést. „Sabaria Franciscana” című szombathelyi ferences rendtörténetéből a várostörténeti fejezetek 1998-ban láttak napvilágot.33 Sem a szombathelyi plébánia története, sem pedig vasvári káptalan 1526 és 1777 közötti névtára nem áll a kutatás rendelkezésére.34

1971-ben jelent meg Kiss Máriának a 17-19. századi mezővárosi tanács összetételét, változásait elemző tanulmánya.35 A hosszabb időszakot tanulmányozva monografikus igénnyel feldolgozta szombathelyi céhek, illetve a városi levéltár történetét.36 Ugyancsak 1971-ben került ki a sajtó alól a ferences Sill Aba Ferenc, a Géfin Gyula munkásságát folytató, a 16-17. századi várostopográfiája elsősorban az urbáriumok, inventáriumok és hiteleshelyi felvallások alapján vizsgáló tanulmánya.3 Szintén az ő nevéhez fűződik a vasvár-szombathelyi társas-, majd székeskáptalan történetének feldolgozása.38 A generációk egymásra épülő kutatását érzékeltetik a következő tanulmányok: 1986-ban Feiszt György 17—18. századi Szombathely városi gazdálkodás, pénzügyigazgatás szervezetét dolgozta fel,39 Kóta Péter amellett, hogy a kora újkori városi tűzesetek kronológiáját tisztázta, a városban működött igazgatási-jogszolgáltatási intézményekben és az áttelepült hiteleshelyen tevékenykedő jegyzők hivatali pályaíveit vázolta nyomán - modern fogalomhasználattal élve — a kora újkori helyi értelmiségi piac létét, működését jelezte.40

Az 1980-as és az 1990-es évek fordulóján minden téren megújult Szombathely kutatása. Az 1991-től kezdődő nagyberuházások, elsősorban az ún. főtéri ásatások, a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb alapterületen követelték meg az intenzív városrégészeti kutatásokat, míg a városmonográfia szándéka és az annak segítésére újraalapított Acta Savariensia kiadványsorozat pedig a történeti-levéltári kutatá32 VaML Horváth T. A. ir.; Horváth, 1993.450 p. A kötet a Panniculus Régiségtani Egylet és Szombathely Megyei Jogú Város által újra alapított, 1943 és 1948 között döntően régészeti, művészettörténeti, bibliográfiai kutatási eredményeket közlő Acta Savariensia könyvsorozatban jelent meg.

33 Takács, 1966.112-128., 409-420. p.; Takács, 1998. 319 p. Életútjára: Sül, 1998. 4-6. p.

34 A kora újkori plébánia-történet kutatását megnehezíti az elsődleges iratanyag pusztulása. Dr. Kiss Mária szíves tájékoztatása szerint sajnos csak a modern-kori iratanyag maradt fenn. A vasvárszombathelyi társaskáptalan 1526 utáni tagjait csak akkor és csak azon szakaszát tárgyalja a meglévő történeti névtár, amikor és amely időszakban pályaívük során a győri székeskáptalan kanonoki karába kerültek. Bedy, 1938. passim. A káptalani archontológiára: Géfin, 1929b. 308-332. p.

35 Kiss, 1971. 117-143. p.

36 Kiss, é. n., 199 p.; Kiss, 1986b. 354-375. p.

37 Sül, 1971. 436-442. p.

38 Sül, 1976. 20-60. p.; Sül, 1978.; Sül, 1986. 53-73. p.; Kóta, 2001. 155-178. p.

39 Feiszt, 1986. 124-139. p.

40 Kóta, 2000a. 153-161. p.; Kóta, 2000b. 239-251. p.

16