Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Bevezetés
sokat inspirált.41 E sorok szerzője is e munkálatok kapcsán, 1992-től kapcsolódott be a 17. századi Szombathely-kutatásba, és kora újkori források kitűnő ismerőjével, Benczik Gyula Vas megyei levéltárossal regesztakötetek formájában kezdte el a városi jegyzőkönyvek feltárását,42 így a közel másfél évtizedben eltérő intenzitással, de folyamatosan gyűjtötte a 17. századi Szombathely történetére vonatkozó adatokat. Jelen munka adatgazdagságában nem mérhető Horváth Tibor Antal monumentális gyűjtésével. A cél nem is annak felülmúlása, hanem egy a Magyar Királyság területén fekvő, a hódoltsághoz közeli, egyházi földesúr birtokállományához tartozó, nyugat-dunántúli privilegizált mezőváros 17. századi működésének és a városi közösség gazdálkodásának és mozgásterének bemutatása, a mezővárosi társadalom különböző nézőpontból történő vizsgálata.43 A rekonstrukció korántsem teljes, de az eredmények szempontokkal és adatokkal szolgálhatnak a kora újkori magyar városfejlődés összehasonlító, modellszerű vizsgálatához. A tanulmány elsődlegesen a városra koncentrál, földesurairól, a város azokhoz fűződő viszonyáról csak a legszükségesebbet írja le. Kizárólag a várostörténet szempontjából foglalkoztam a győri püspök szombathelyi uradalmával, amely a fennmaradt nagyszámú, 16. századi urbárium és inventárium birtokában hatékonyan kutatható. Ugyanakkor a több részfeldolgozás tárgyát képező püspöki uradalom és tisztségviselői körének akár csak vázlatos bemutatása, túlfeszítené a terjedelmi kereteket.44 A vizsgált időhatárok Bocskai István hajdúkapitánya, Némethy Gergely 1605. évi dunántúli hadjáratától, illetve az elpusztított város 1606-ban megindult reorganizációjától kezdődően Széchényi György kalocsai érsek győri adminisztrátorsága és földesurasága végéig, 1685-ig, a visszafoglaló háborúk döntően anyagi áldozatot, hadellátást követő időszakáig terjednek. Ugyanakkor a 17. századiaknál adatokban részletesebb, nagyobb számú 16. századi urbárium kikerülhetedenné teszi aló. századi várostörténet - jórészt szakirodalmi megállapításokon nyugvó — új szempontú összefoglalását a 17. századi városi társadalomban jelentkező kontinuus tendenciák megértéséhez.45 41 A történeti kutatások megújulásában, a városmonográfia elkészítésének tervében meghatározó szerepe van a város közigazgatási, politikai életében a rendszerváltástól jelentős funkciókat betöltő Feiszt György levéltáros—történésznek, miképpen mindezen törekvések szerencsésen fonódtak össze a civil kezdeményezés, a Tóth Endre, Kiss Gábor régészek vezette Panniculus Régiségtani Egylet törekvéseivel. A várostörténet kutatásának eme megújuló, de még le nem zárult, folyamatos szakasza önmagában is megérne egy mélyebb historiográfiai elemzést. 42 Benczik — Dominkovits, 1993. 157 p.; Benczik - Dominkovits, 2002. 97 p.; közben: Dominkovits, 1994. 215 p.; Dominkovits, 1997. 206 p. 43 A mezővárosi társadalom bemutatásakor a terjedelmi keretek miatt nem foglalkozom a helyi egyházi társadalommal, csupán az „érindcezési területeket” rögzítem, azt később önállóan szeretném feldolgozni. 44 Csak a MOL MKA Urbaria et conscriptiones gyűjteményében 1565 és 1592 között 5 db urbárium, 1565 és 1598 között 8 db inventárium, valamint 1571/1572-ből számadáskönyv maradt fenn. A források Szombathely centrikus kiadására, elemzésére, a korábbi kutatásokra: Zágorhidi Czigány, 2000. 217 p.; Zágorhidi Czigány, 2004. 29-35. p. Az eddigi összegzés kiegészítéseként: a várban őrzött püspöki könyvtárról szóló információk következetes kigyűjtésére: Iványi, 1983. 101-102., 109-111., 113., 137-138. p. A további forrásfeltárások lehetőségét jelzi a bor- és gabonakészletekre, allodiumra vonatkozó források: MOL MKA E 210. fasc. 135. nr. 6. Inventarium arcis Sabarienjsis] (...), 1587. 154-163. p. 45 Ugyanakkor jeleznem kell, hogy egy későbbi, 16. századi társadalomtörténeti összefoglaláshoz nélkülözheteden az urbáriumok, tizedjegyzékek komparatív elemzése. 17
