Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Összegzés

1570-es évek urbáriumai a regisztrált lakosság csökkenését jelzik.658 Bár Szombathely nem tartozott az erős és öntudatos kereskedő polgársággal rendelkező mezővárosok közé, polgárai részt vettek a Bécs-Graz irányú közvetítő kereskedelemben, és kiter­jedt forrásfeltárások arra utalnak, hogy polgárságából egyes személyek megtalálták az utat a hódoltsági áruk városukba juttatására, miképpen mások arra, hogy hódoltsági vásárhelyekre, piacközpontokba irányuló kereskedelmet bonyolítsanak le. A püspöki uradalmi központi hagyományos feladatköre kibővült a hadellátásban jelentős egyházi tizedek bérleteinek begyűjtésével, a vasvári társaskáptalan török ve­szély miatti átköltözésével pedig a város a magánjogi és hivatali írásbeliség regionális központjává vált. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Vas vármegye közigazgatási központja aló. század végére Szombathely lett, és a mezőváros társadalma a mene­kült horvát-szlavóniai, valamint zalai és somogyi lakosok — közöttük jelentős arányú nemes - mellett a vármegyei elit beköltözésével is gyarapodott és tovább színesedett. A vár és a püspöki rezidencia mellett a város egyházmegyében betöltött súlyát a tri­denti határozatokat kihirdető 1579-ben a tartott zsinat is érzékelteti. Ügy tűnik, hogy a katolikus egyházi hierarchia egyik meghatározó pozíciójában álló, gyakran magas államkormányzati hivatalokat is párhuzamosan ellátó földesurai­val, a győri püspökökkel a mezőváros a 17. század első harmadának végéig kiegyen­súlyozott és jó kapcsolatban állt. Az egyházfők a kisebb konfliktusok ellenére is támo­gatták a szombathelyiek törekvéseit, segítettek privilégiumaik megújításait célzó tö­rekvéseiket, illetve a Némethy Gergely hajdúkapitány dunántúli hadjárata következté­ben komoly pusztulást és romlást hozó 1605. esztendőt követően Náprághy Demeter püspök segítsége révén megújították a városlakók kiváltságait. A földesúr és város között viszony 1635-től, a katolikus megújulás szolgálatában álló Draskovich (II.) György püspökké történt kinevezésével változott meg. Draskovich amellett, hogy a püspöki jövedelmek növelését fontos feladatának tartotta, a mezőváros lakosaival szemben igen határozottan, és olykor meglehetősen keményen képviselte és érvénye­sítette érdekeit. Bár az 1658-tól 1685-ig a győri püspöki tisztséget viselő Széchényi György idején Szombathely mezőváros és földesura közötti konfliktusok a korábbi­hoz képest kisebb intenzitásúakká váltak, ám egész időszakot jellemezték. Ezek során a település lakossága jelentős kapcsolati tőkét kiépítve és megmozgatva - városi tö­rekvések pártolására a vármegyei elit és e körből származó ügyvédek, valamint olyan, jelentős befolyással rendelkező arisztokraták, mint Nádasdy Ferenc támogatását meg­szerezve — magabiztos öntudattal szállt szembe földesurával, és sikerült is komp­romisszumokat elérnie. Draskovich és Széchényi városához fűződő és ellentétektől korántsem mentes viszonyát egy adott város történeténél jóval tágabb összefüggése­iben lenne szükséges és érdemes megvizsgálni, kiterjesztve azt a földesurak általános birtok- és gazdaságpolitikájára, ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a német földön elsősorban a westfaliai béke utáni időszaktól, azaz a 17. század derekától kezdve álta­lánosan volt jellemző a fejedelmi abszolutizmus és a városok küzdelme.659 658 Az 1570-es évek urbáriumainak úrbéres lakosságcsökkenése jelenleg nem magyarázható, esetleg további mikrokutatásokkal lehet a későbbiekben erre megoldást találni. 659 Press, 1988. 137-160. p.; Heuvel, 1991. 159-171. p. 159

Next

/
Thumbnails
Contents