Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Összegzés
ÖSSZEGZÉS SZOMBATHELY INTEGRÁLÓDÁSA A TÉRSÉG VÁROSHÁLÓZATÁBA. EREDMÉNYEK ÉS A TOVÁBBI KUTATÁS LEHETSÉGES ÚTJAI oszmán hódítás hatására aló. század folyamán a Magyar Királyság városállomáya nagyon jelentős veszteségeket szenvedett el. A késő középkori városhálózat a városi funkciók módosulását és bővülését - amelyek nyomán a települések közül több garnizon-, erőd- vagy végvárváros lett - eredményező katonai, gazdasági és társadalmi változások hatására egyrészt jelentősen átalakult, másrészt a városhierarchia is átrendeződött. A városhálózat átalakulása együtt járt egy, a korszakban megfigyelhető városfejlődési jelenséggel, nevezetesen a mezővárosi feladatkörök bővülésével és differenciálódásával, egyszersmind a mezővárosok szerepének felértékelődésével. A megnövekedett oktatási, kulturális, gazdasági, kereskedelmi és igazgatási feladatokat ellátó, térségükkel folyamatosan kapcsolatban álló, már a középkor vége óta fejlettebb oppidumok a politikai és hadi események következtében csak átmenetileg, vagy egy hosszútávú struktúraváltási folyamat részeként tartósan integrálódhattak a térség városhálózatába.656 A gazdasági és társadalmi folyamatok összetett rendszerében Szombathely az utóbbi utat járta be, és a késő középkorban a fejlett mezőváros centrális funkcióinak folyamatos bővítésével végérvényesen elfoglalta helyét a térség városhálózatában. A település fejlődésének jogi kereteit Héderváry János püspök 1407-ben kiadott privilégiumlevele alapozta meg, amely jelentős gazdasági, igazgatási és bíráskodási autonómiát biztosított, és amelyhez a város aló. század elejére az évi öt országos vásár tartásának jogával további gazdasági kiváltságot is szerzett, és létrejött funkciórendszere révén fejlettségében már ekkor a megyeszékhely Vasvár előtt állt.657 A földesura halálát is hozó mohácsi csatát követően, a két legitim király polgárháborújának időszakában, az I. Ferdinand érdekszférájába tartozó Szombathely kiváltságai megerősítésével és lakosai számára 1534-ben történt új vámprivilégium megszerzésével pozíciót megerősítette, miközben erődített helyként a közvetien környék lakosságának és a távolabbról az oszmán hódítás elől menekülőknek és a polgárháború hadieseményeitől rettegóknek is védelmet nyújtott. A Habsburg-hű új magyar arisztokrácia tagjainak zálogba adott mezővárost, várat és uradalmat 1554-ben váltotta vissza Gregorianczi Pál győri püspök. Szombathely az ezt követő fél évszázadban, ha nem is töreden, de nagyobb kataklizmáktól mentes, minimális változásokat jelző helyi társadalmat mutatott, pl. az 656 A mezővárosok megnövekedett jelentőségére: Szakály, 1995.16-22. p.; Bácskai, 2002. 63-74. p. 657 Kiss — Tóth - Zágorhidi Czigány, 1998. 153-158., 162-164. p.; Kubinyi, 2004a. 24. p. 158
