Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
gádora hagyott 2 Ft-ot. Kozma János kovács felesége, Ányos Zsuzsanna csaknem negyed századdal később, 1689-ben keletkezett végakaratában pedig egy eddig ismeretlen, ugyancsak a domonkosok Szent Márton-templomához kötött Boldogasszony Kongregációt említett, amelyre 5 Ft-ot hagyott.647 A közép- és kora újkori, önálló gazdálkodási egységként kezelt ispotályok elsősorban nem az egészségügyi ellátás, hanem a szegénygondozás városi intézményei közé tartoztak.648 1360 körül a ferencesek rendházuk közelében, a későbbi Gyöngyös utcában alapított ispotálya649 650 lehetett az elődje a városi kezelésbe került Szent András ispotálynak, merthogy a rend aló. században távozott a városból. Ehhez aló. század végén malombirtok is tartozott, amelynek működése az 1620-as évek elejéig ismert.630 A városi jegyzőkönyvekben 1640-től, a végrendeletekben 1645-től tűnnek fel csekély számban a szegények és koldusok számára rendelt kegyes hagyományok (1—25 Ft-os pénzösszegek), amelyeket a fenti célból a város kezelésére bíztak. 1645 és 1685 között kilenc ilyen végrendelet készült, amelyek az összes testamentum 4,4%-át teszi ki. Az 1670-es évek elején új ispotály létrehozását tervezhette a város, és vélhetőleg Barbély István 1672-ben kelt testamentumában ezért ajánlotta fel e célra a Királyszéken fekvő szőlőjét.651 1 esztendővel később, a domonkos rend kiemelkedő mecénása, a Szombathelynek is kölcsönző Batthyány Erzsébet a városnál letett 2000 Ft-jából a domonkos prior gondnoksága alatt a mezőváros ispotályt alapított. Bár a város a koldusok eltartására szánt kamatot rendszeresen fizette, a törzstőkét csak 1732-ben tette le. Valószínű, hogy a grófnő testálása — az 1667-ben Szombathelynek kölcsönzött pénzösszeg szerepe - is hatást gyakorolhatott arra, hogy a város 1673-tól egy nagyobb szabású ispotály és kórház építésébe kezdett,652 ami a régi épület megújítását jelentette. A földszintes, kétszobás ház egy 1688. évi adat alapján a ferences kolostorral szemben, a Gyöngyös kapun kívül állt.653 Az időszak végén gazdag polgári magánalapításra került sor: 1682-ben, a helyi polgári elitcsaládból származó Hazatius Ferenc - Hazatius János jegyző, majd városbíró fivére - ház és ingatlanvásárlással, 10-15 elaggott városi polgár számára teljes ellátással, további 8—10 szegény számára lehetővé vált lakhatással megalapította a Szent Erzsébet-ispotályt.654 Szombathelyen az 1680-as években a szegénygondozás a korábbinál jóval jelentősebbé és fontosabbá vált mind a várospolitikában, mind a polgárság életfelfogásában. A helyi polgárcsaládból származó, Bécsben, a Pázmáneumban tanult, Zsirán, majd Sopronkövesden plébánosi szolgálatot ellátott Birhám János végrendeletében kiemelkedően magas összeget, 1000 Ft-ot hagyott a városi ispotályára, amit 1689-től más testálok is támogattak.655 647 VaML SzVLt Test. fasc. A. nr. 38. 648 Kubinyi, 1999. 253-267. p.; Majorossy - Szende, 2008. 409-454. p. 649 Bencze, 1964. 535. p.; Horváth, 1993. 391. p.; Kiss - Tóth - Zágorhidi Czigány, 1998. 177-178. p. 650 Bencze, 1964. 536. p.; Horváth, 1993. 391. p.; Kiss - Tóth - Zágorhidi Czigány, 1998. 178. p. Sajnos, Bencze adatai megbízhatatlanok. 651 VaML SzVLt Test. fasc. B. nr. 96. 652 Horváth, 1993. 392. p. 653 VaML SzVLt Prot. 1686/1689. 371. p. 654 Horváth, 1993. 382-393. p.; Zsámbéky, 1999. 248-249. p.; SzEL SzPLt Vegyes iratok, sz. n. 655 Horváth, 1993. 333-334. p. 157 i I
