Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Bevezetés
! A folyóiratban 1935-től folyamatosan publikált Horváth Tibor Antal OPraem.23 Az 1937. évben történt forrásközléseket követően, a tárgytörténet és a muzeológia mellett az iparűzők kiterjedt levéltári forrásbázisra épülő, személyi-foglalkozási adattárait, prozopográfiáját készítette el. A 17. századra fókuszálva a fürdősökről és az ötvösökről készült archontológiai jegyzéke a városi társadalomelemzés máig fontos műve.24 Az 1958-ban újraindult Vasi Szemlében pedig közreadta közép- és kora újkori várostopográfiai elemzését.25 Már az eddigi historiográfiai szemlézés is jelzi, hogy a Szombathely történetére irányuló kutatásokban meghatározó szerepet játszott a városban tevékenykedő egyházi értelmiség. A premontrei szerzetesek mellett az egyházmegye szolgálatában álló Géfin Gyula,26 a két világháború közötti időszakban a városi régészet szakszerű művelésével, a régészeti, tárgyi kultúra, a képzőművészeti ábrázolások és a levéltári forráselemzés komplex módszerével kutatta Szombathely történeti városképét és topográfiáját. A levéltári és a régészeti adatok párhuzamos elemzésével készítette el feldolgozását a 16-18. századi szombathelyi várról.27 Az 1777-ben alapított egyházmegye történetével együtt, döntően az addigi publikációk alapján, a várostörténet fő tendenciáit is összefoglalta.28 Névtára is ez idő alatt jelent meg. Szalayr János 1938-ban a város vallási életében jelentős szerepet betöltő Szent Márton-templom és a domonkos rendház 300 éves történetét írta meg, kiterjedt levéltári forrásbázisra építve.29 A két világháború közötti időszakban látott napvilágot Kiss Gyialának a 17. századi szombathely-i németségről szóló doktori disszertációja. A hivatali írásbeliség fennmaradt forrásainak köszönhetően a munka csekély számú német nyelvű szövegtöredék elemzése mellett, a névetimológia alapján német, vagy annak vélt családok generációkon átívelő prozopográfiai adatgyűjtésére alapult.30 1961-ben Kádár Zoltán, Horváth Tibor Antal, Géfin Gyrnla tollából a szombathelyi várostörténet máig meghatározó összefoglalása látott napvilágot. A közép- és kora újkori fejezeteket Horváth, az 1777-től terjedő részt Géfin írta. A régészeti, művészettörténeti és levéltári forrásokon nyugvó, adatokban gazdag munka az egyházi szerzők miatt politikai ny^omásra kemény kritikában részesült.31 Horváth Tibor Antal minden bizonnyal már az 1950-es években foglalkozott egy városmonográfia megírásával, amelynek súlypontja a 16-17. századra esett volna. Évtizedek szisztematikus forrásgyűjtés ellenére az átgondolt kötetterv sajnos, életében már nem valósulhatott 23 Életútjára: Tóth, 1993. 5-8. p., illetve Kuné és Kárpáti tevékenységét is bemutatva a régiségtárról: Kiss — Mayer, 1991. 403-423. p. 1921 és 1936 között a szombathelyi premontrei főgimnázium oktatója, 1923-tól a Vasvármegy^ei Múzeum Régiségtárát vezette. Szombathely története iránti érdeklődése pályája meghatározó vonulatává vált. 24 Horváth, 1937a. 19-32. p.; Horváth, 1937b. 100-101. p.; Horváth, 1938. 296-304. p.; Horváth, 1941. 42-50., 144-153. p.; Horváth, 1942. 138-139. p. 25 Horváth, 1958. 26 Életútjára: Tóth, 2008. 5-8. p. 27 Géfin, 1941. 22-32., 177-189. p. 28 Géfin, 1929a. 12-20. p., új kiadása: Géfin, 2008. 85-90. p. 29 Szalay, 1938. 192 p. 30 Kiss, 1944. 43 p., ismertetése: Horváth, 1944. 237-238. p. A szerző életútjára: Tóth Gy., 1987. 277- 278. p. 31 Kádár— Horváth — Géfin, 1961. 173 p. A kötet fogadtatásáról: Tóth, 1993. 6. p. 15
