Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

futott be, és 1618 augusztusáig királyi jogügyigazgató, majd 1619. december 20-án, Nagyszombatban bekövetkezett haláláig a Pozsonyi Magyar Kamara tanácsosa volt. Személyében a századelő legjelentősebb hazai jogi szaktekintélyét tisztelhetjük, aki Directio methodica... című, Nagyszombatban 1619-ben megjelent, majd több kiadásban is napvilágot látott munkájával a magyar perrendtartás kézikönyvét alkotta meg. Nem csak hivatali tevékenysége, hanem házassága révén is szorosan kötődött a mezővároshoz, hiszen felesége, nemes Veróczey Erzsébet a 16/17. század fordulójának szombathelyi elitjéből származott, és akinek valószínűleg fivére volt az 1600 és 1605 között többször is bírói tisztre választott Verőcsey Mihály.552 Kitonich példája nem csupán a szakmai szempontból érdemel figyelmet, hanem azért is, mert személye a társadalmi beilleszkedés folyamatára és a helyi elit működésére is adatokkal szolgál.

Gorup János, aki a vármegyei nemességhez való kötődését megőrizve integrálódott a városi elitbe, egyedi, sőt különleges pályát futott be. A Krapina váruradalomban birtokos Gorup János három fia, a Varasd vármegyei alispánságot viselt György, a győri és a veszprémi egyházmegye felső-középrétegébe került Ferenc, valamint a győri püspöki szolgálatba lépett János esete egyaránt jól példázza a magas fokon iskolázott — György és János a grazi egyetemen tanultak — vármegyei nemesség mozgáslehetőségeit, illetve a horvát—szlavón területek Szombathelyt is érintő migrációs tendenciáit.532 533 Gorup 1626 és 1631 között a szombathelyi uradalomban vezető tisztségeket töltött be: várnagy és intéző volt. A városi polgárokkal szembeni konfliktusok eredményezhették, hogy 1630 áprilisában az egész város, előzetes jelzéssel, a vételár adásvételt megelőző letételére kötelezte. Miután uradalmi tisztségét feladván a püspök helyi képviselője lett, megváltozott a város és Gorup viszonya. 1634 júliusában 980 Ft-ért megvásárolta Győri István olvasókanonok Föl utcai házát. A városi vagyonát (is) folyamatosan gyarapító Gorup az írásbeliség, a közigazgatás- és a jogszolgáltatás minden Szombathelyen működő intézményében otthonosan mozgott, egyszersmind részt is vett azok működtetésében (vármegyei ügyvédkedés, adószedői tisztség). Az 1640. évi tisztújításán a belső tanács tagjai közé választották és az 1659. évi restaurációig a legbefolyásosabb első négy esküdt egyike volt, majd Heés János városbíró Anna nevű leányával kötött házasság révén e körhöz immár csalási kapcsolat révén is kötődött. Vélhetőleg a helyi hatalomban egyidejűleg betöltött több pozíciójából eredő magabiztossága okozta Gorup vesztét: idős korában okirat-hamisítási vád nyomán életét és egzisztenciáját kellett mentenie. Egyfajta vezeklésként, 1660-ban helyi léptékben páratlan nagyságrendű, 4000 Ft összegű alapítványt tett a ferences rendház javára.534

532 Horváth, 1993. 230. p. Felváltva ír Verőcsey Mihályról és Istvánról. Fallenbüchl, 2002. 158. p. Jogi munkáira és munkásságára: RMNY nr. 1193.; Szabadfalvi, 2008. 471. p.

533 Extractus ex archivo capituli Chasmen[si]s, VaML Bernáth cs. It., 1. doboz nr. 319.; MÓL MKLt LR 10. köt. 833-834. p. nr. 10.411. A tanulmányokra: Varga, 2004. nr. 3056-3057. A szombathelyi egyházi társadalomban is jelentős szerepet vitt, nagy vagyonszerző Gorup Ferencre: Bán, 1939. 178. p.; Bedy, 1939. 430-432. p.; Pfeiffer, 1987. 105-108. p.'

534 VaML SzVLt Prot. 1627/1631. föl. 83., 149r., 1631/1636. föl. 155r-v., későbbi szombathelyi vagyongyarapítására: 1651-ben a Föl utcai kapun kívül földet, majd a Föl utcában újabb házat vett: VaML SzVLt Prot. 1651/1653. 5-6. p.; VaML VIvHLt Litt, instr. fasc. 77. nr. 74.; Sill, 1976. 35- 36. p.; Horváth, 1993. 271-273., 306., 312. p.; Takács, 1998. 269-270. p.

126