Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

szolgáltat pontos képet. Szombathelyen két házat bírt, közülük a 400 Ft-re becsült egész házhoz, amelyben lakott, 24 hold szántó tartozott, továbbá egy puszta házhoz 16 hold. A város határában 41 hold földet zálogolt 283 Ft 76 d értékben, és nem csak Szombathelyen rendelkezett örök- és zálogbirtokokkal, hanem a szomszédos falvakban is. így Kámonban több mint 78 hold földet zálogolt 659 Ft 65 d értékben, Óladon pedig nem csak egy puszta jobbágytelek volta nevén, hanem kisnemesi birtokosként hét egész- és négy féltelkes jobbágy földesura volt. Presztízsértékű ingóságai között egy aranyos szablyát, 26 lat súlyú aranyozott kupát, 27 lat súlyú fehér ezüst kupát, két db, együttesen 29,5 lat súlyú fehér ezüst poharat is összeírtak. Meglepően sok készpénzt, 1000 Ft-ot jegyeztek fel a legkülönbözőbb pénznemekben, és 1639 Ft 50 d-t regisztráltak kintlévőségként. Megjegyzendő, hogy nemcsak a Batthyány familiárisok közé tartozó Festetics Pálnak hitelezett, hanem Batthyány Kristóf is 600 Fttal volt adósa Heésnek, akiknek jelentősnek mondható vagyonát mindössze 20 Ft-nyi adósság terhelte.460 A városbíró és belső tanácsos Heés Jánost nem csak vagyoni viszonyai, de rokonsági kapcsolatai is inkább a nemesi társadalomhoz, semmint a mezővárosi polgársághoz fűzték. Felesége, Gércei Fruzsina a vármegye egyik népes kisnemesi családjából származott,461 Anna leányának462 férje az uradalmi igazgatásban és a mezővárosi elitben egyaránt otthonosan mozgó nemes, Gorup János volt.

Egyértelműen a vármegye kisnemességéből integrálódott a mezővárosi polgárságba Bozzay Mátyás, aki Szentkereszten lakó fivérével, Istvánnal anyjuk után bírtak egy házat a Forró utcában, amelynek az aljában törökárus bolt működött, és amelynek fivére tulajdonát képező részét Bozzay Mátyás 1657-ben megváltotta.463 Az esküdttársaitól eltérően a konfliktusokat sem kerülő Bozzay 1670 és 1674 között állt Szombathely város élén.464

Szombathely esetében a 17. század harmadik harmadában tűnnek fel a vármegyei hivatalt is viselő városbírák. Míg az 1662/1663—1664/1665 közötti 3 esztendőben folyamatosan bírói tisztet viselt Loncsics Mihály Vas vármegye egyik esküdtje volt, jó kapcsolatot tartott a vármegyei nemességgel; esete hasonló a szintén vármegyei esküdd tisztet is viselt Hetésy Andráshoz.465 A vármegye kisnemesi körébe tartozó Mogyorósy Adám 1674/1675-1681/1682 között 5 éven keresztül viselte a bírói hivatalt (1674/1675-1675/1676-1676/1677.; 1680/1681-1681/1682). Még városbírói megválasztását megelőzően. Vas vármegye 1673. április 10-én, Szombathelyen megtartott közgyűlésében a szolgabírói karba választották, az 1677. április 6-i általános lemondáskor a rendek hivatalában őt is megerősítették, miképpen az uralkodó és a rendek kiegyezését hozó 1681-es soproni országgyűlést követően, az 1682. jú-460 VaML SzVLt A. Mise. fasc. FF. nr. 79.

461 A család nemességére: Balogh, 1901. 62. p.

462 Tóth G., 2005. 364-365. p.

463 VaML SzVLt Prot. 1654/1658. 218-219. p.

464 Horváth, 1993. 231. p.

465 A városvezető elit nemeseire: Kiss, 1971. 126., 128. p. Loncsicsnál tartotta Terestien Ádám szolgabíró két ládát tartott ott, amelyekben készpénzt és kisebb ezüsttárgyakat tartott. VaML VKHLt Min. exp. 1. 1666. február 16.

112