Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
lius 13-i tisztújítás során is szolgabírói hivatalában meghagyták.466 I. Lipót uralkodásának válságos idején a város és vármegye igazgatásban párhuzamosan szolgált. Lemondásának pontos időpontja jelenleg nem ismert. Az 1687-es restaurációt megelőzően már nem volt tagja a szolgabírói karnak. Ekkor a vármegye rendjei Pál fiát alszolgabírónak választották.467 Javain, a Gyöngyös utcában álló, alápincézett, kerttel, gazdasági épületekkel rendelkező kőházán, továbbá az általa zálogolt Csiszár-féle ház felén, illetve 34 hold örökjogú szántón, és mintegy 57 hold zálogföldjén, valamint a szombathelyi és a csatári hegyben fekvő szőlőin 1689-ben osztozott meg három fia: Pál, Ferenc és Péter, illetve két leánya: Jutka, Éva. 1600 Ft-os adósság terhelte vagyonát; ennek jelentős része néhai fivérek néhai bátyjának érsekújvári török rabságból történő kiváltására kellett. Miképpen második felesége, Törjék Mária, úgy hitelezői köre (gr. Erdődy család, Káldy Ferenc, Enyedy János aHspán özvegye, Törjék rokonság) személyét a vármegyei nemességhez kötötték.468 Ugyanakkor hosszas városi hivatalviselése mind a mezővárosi, mind a vármegyei társadalomba való beágyazottságra utal. Pál fiának pályaíve egyező vonásokat mutat. 1700/1701 és 1704/1705 között folyamatosan Szombathely bírói hivatalát töltötte be, 1705-ben több kamarai kezelésbe került vasi uradalom — pl. monyorókeréki, vörösvári - provisora lett.469 Vármegyei hivatalviselők városi hivatalviselése a térségben nem rendkívüü, bár ennek mértéke Szombathelyen nem hasonUtható össze például Győr esetével.470 A 1670-es évtizedben Szombathelyen bíróvá választott személyek hivataH pályafutásában egy újabb és teljesen más tendencia is megjelent. Bár a város jegyzője választással már 1631-ben is bekerült a belső tanácsba,471 az 1677/1678. évi tisztújításon Hazatius János személyében az első olyan férfiú foglalhatta el a bírói széket, aki korábban a város jegyzője volt. A Hazatius család a 17. század során az egyetlen kétgenerációs jegyzőcsalád Szombathelyen, és ennek következtében apa és fia a városi adminisztrációban több mint 3 évtizeden át tartó, folyamatos működése valójában egy korszakot jelöl. Az apa Nyúl vagy Pogácsasütő — humanista névvel Hazatius — Márton 1642 és 1663 között látta el jegyző feladatait, és három fia, János, Ferenc és Mihály közül 1663-tól János követte e tisztben. A család egyik háza a Gyöngyös utcában feküdt, amelynek 1/4-ét 1666-ban Ferenc 100 Ft-ért megvette bátyjától.472 Hazatius János az 1687-ig tartó évtized során összesen 6 hivataH éven át viselte a bírói 466 VaML Vvm Prot. 1631/1687. 642., 675, 715. p. 467 VaML Vvm Prot. 1631/1687. 816. p. 468 VaML SzVLt Prot. 1689/1693. 42. p. 469 Pápán a Sándor család tevékenykedett mindkét szinten. Horváth, 1993. 231-232. p. Mogyorósi instrukciója: VaML A. Mise. fase. E. nr. 176. A vármegyei hivatalviselő nemesség mezőváros-vezetői elitben történt megjelenésének szombathelyi mértéke nem hasonlítható össze Győr város és Győr vármegye esetével, amely, nagyságrendjét, kiterjedtségét tekintve a tágabb térségben is egyediséget jelentett. Itt a városi vezető elit személyi, családi köre jelentős részben megegyezett a vármegyei hivatali elittel. A jelenség legfontosabb társadalmi bázisát Győr megnemesített vagyonos polgárai jelentették, akikkel az esküdtségtől a szolgabíróságon keresztül az alispáni hivatalig szinte minden választott megyei tisztségben találkozhatunk. Hermann, 2002. 71-108. p.; Gecsényi, 1986, 99-127. p.; Gecsényi, 1988. 14-34. p. 471 Kiss, 1971. 126. p. 472 VaML SzVLt Prot. 1664/1668. 194-196. p. 113
