Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Bevezetés
BEVEZETES HELYTÖRTÉNET, VAGY A MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉS EGY ASPEKTUSÁNAK VIZSGÁLATA? BEVEZETÉS SZOMBATHELY 17. SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁHOZ A magyar történet- és várostörténet-írás jóval kisebb figyelmet szentel a 16-17. századi magyarországi városfejlődés problémáinak, mint a középkorinak, vagy a 18—19. századinak, pedig az oszmán hódítás időszakát nem lehet csupán a hanj^atlás koraként jellemezni. E két évszázad a városhálózat átalakulását, a városhierarchia átrendeződését, a városi feladatkörök új funkciókkal történő bővülését hozta, melynek révén hazánkban is új várostípus, a védelmi és hadellátó szerepkörű garnizon- és erődváros jelent meg. A 16—17. század gazdasági-társadalmi folyamatainak részeként a hazai városok és lakosságuk korábban nem látott intenzitással kapcsolódtak be az európai kereskedelmi rendszerbe. Ugyanakkor a kereskedelmi hálózatok, kapcsolatrendszerek működtetése meghatározó jelentőségű volt a három államhoz tartozó egykori Magyar Királyság gazdasági egységének megtartásában. A városhálózat átalakulásával szorosan egybefonódó gazdasági és társadalmi folyamatok hátterében határozottan felismerhető egy sajátos városfejlődési jelenség: a már a késő középkorban is erősen differenciálódott mezővárosok szerepe felértékelődött. Közülük néhány a gazdasági, felekezeti, kulturális folyamatok, valamint politikai és katonai eseményektől is befolyásoltan csupán átmeneti időszakra, mások — többnyire a fejlettebbek — tartósan, a városhálózatot átstrukturálva integrálódtak ebbe a hálózatba.1 A 16-17. századi mezővárosok kutatásának megújulása — a hagyományos értelmezések2 mellett — Szakály Ferenc „mezővárosi reformáció, mezővárosi kereskedelem” problémakörére figyelő, mértékadó munkájához köthető, amely módszertani kérdéseket felvetve valójában önálló mikrotörténeti tanulmányok — Trombitás János esetében kismonográfia - keretében mutatja be a vállalkozásra és megújulásra képes 1 A korszak városfejlődéséről összefoglalóan: Bácskai, 2002. 59-82. p. Az erődvárosra: Gecsényi, 1991. 145-158. p. A gazdasági tendenciákra: Szakály, 1999. 15 p. A német nyelvterület kora újkori városkutatása szinte periodikusan megújítva összegzi a városkutatás legfontosabb szempontjait, és a városfejlődés tendenciáit: pl. Gerteis, 1986. VI, 216 p.; Schilling, 2004., 149 p.; Rousseaux, 2006. VII, 152 p. 2 A dél-dunántúli mezővárosokra vonatkozóan: Rúzsás, 1971. 221-234. p., a hódoltsági mezővárosok gazdasági folyamatosságára, a szarvasmarha kereskedelemi jelentőségére, az egységes piacra: Szakály, 1971. 235-272. p. A dunántúli mezővárosok összefoglaló bemutatása Búza, 1995. 63-78. p. Az 1980-as, 1990-es évekből egyes mezővárosok szisztematikus kutatását példázzák Horváth József Győr 17. századát és Németh Gábor л 17—18. századi hegyaljai városokat vizsgáló esettanulmányai. Horváth J., 1987. 113-138. p.; Horváth J., 1993. 41-46. p.; Horváth J., 1994. 159-163. p.; Horváth J., 1995. 152 p.; Horváth J., 1996. 219 p.; Horváth J., 1997. 241 p.; Németh, 1993. 47-74. p. 11
