Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Bevezetés

mozgékony mezővárosi lakosság gazdasági és politikai mozgásterét.3 A német történetírásban a város és a reformáció,4 a hazaiban a mezőváros és a reformáció kifejezések egymáshoz kapcsolása lett a felekezeti küzdelmek időszakának egyik meghatározó modellje.5 A mezővárosoknak a reformáció és az írásbeliség elterjedésében, a kultúra szétsugárzásában betöltött szerepét egy 2000-ben lezajlott konferencia, majd az előadások írásos változatait közreadó kötet tárgyalta.6 Az egyházi intézményeit fenntartó és igazgató református mezővárosi modell mellett elkészült a településtípus katolikus alternatívája is. Molnár Antal modell-értékű feldolgozása Gyöngyös példáján a hazai mezővárosok felekezeti kérdésekben bonyolultabb szerepvállalását, a mezővárosi lakosság eltérő választási lehetőségeit mutatta be.7 A mezővárosi funkciórendszer 16—17. századi átalakulását kitűnően illusztrálja Végh Ferenc a korábban Ruzsás Lajos és Szántó Imre által praesideális mezővárosnak nevezett Keszthely a végvárrendszeren belüli katonai szerepét bemutató monográfiája.8 A 16—17. századi mezőváros új szerepkörének, topográfiai problémáinak, igazgatásának, társadalmának, gazdasági és térségi kapcsolathálózatának sokszínűségét mutatta be Gecsényi Lajos tanulmánykötete, amelyben győri kutatásait összegezte.9 Mindezen eredmények mellett a szabad királyi városok és a hozzájuk a gazdasági élet számos szálával kötődő mezővárosok hierarchikus viszonyának, kapcsolódási pontjainak — így a piackörzetek megosztásának - azonban kevés figyelmet szentelt a kutatás. Ennek fontosságára H. Németh István felső-magyarországi vizsgálatai hívták fel a figyelmet.10

Az újabb esettanulmányok egyrészt továbbra is hangsúlyozzák az oppidum jogi kategóriába sorolt települések igazgatási, kézműipar-szerkezeti szélsőséges különbségeit, másrészt határozottabban mutatnak rá az összetett funkciójú, központi szerepkörű, fejlett igazgatás- és társadalomszerkezetű mezővárosoknak a magyar városhálózatban betöltött jelentős szerepére. A 17. századi forrásokban - más fejlett mezővárosokhoz, pl. Győrhöz hasonlóan - olykor jogai védelmében önkényesen a civitas önmeghatározást

3 Szakály, 1995. 486 p. A könyvről, módszertani újdonságairól, a felvetett problémákról lásd Bácskai Vera, Balázs Mihály, Benda Gyula, Kubinyi András, Péter Katalin hozzászólásait: Tiszteletkor. = BUKSZ, 1997. 2. sz. 186-201. p.

4 A gazdag szakirodalomból csak pár példa: Moeller, 1978.191 p., közép- és kora újkori tanulmányokat is tartalmazva: Hye, 1995. XII, 351 p.

5 A mezőváros és reformáció modellről, historiográfiájáról: Mohár, 2005.10-11. p. A 16-17. századra vonatkozó város-történetírásban is további differenciálást jelenthetne a város és felekezetképződés (konfesszionalizáció), mezőváros és konfesszionalizáció fogalompárok használata, hiszen a művelődés-, a könyv- és könyvtártörténeti aspektusoktól eltekintve a hazai kutatásban az utóbbi években viszonylag kevés figyelem fordul a nyugat-, az alsó- és felső-magyarországi szabad királya városokban, illetve királyi szabad városokban bekövetkezett felekezetváltások tanulmányozására. A problémakör egy régebbi, gazdagon adatolt, hagyományos egyháztörténeti feldolgozás-párja: evangélikus szemszügből: Payr, 1917. VIII, 524 p., katolikus nézőpontból: Bán, 1939. VIII,485 p. Az egyéni életutat, működést, a késmárki Sebastian Amrosius lelkészi, irodalmi tevékenységét, szellemi-politikai, konfesszionáüs környezetét középpontba állító újabb lőcsei, gazdag szakirodalmon alapuló elemzés: Sebők, 2008. 398 p.

6 Szabó, 2005. 236 p.

7 Molnár, 2005. 322 p.

8 Végh, 2007. 349 p.

9 Gecsényi, 2008. 497 p. A disszertációban a tanulmányok eredeti megjelenési helyére hivatkozom.

10 H. Németh, 2000. 229-243. p.

12