Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
vagy Doimovich Tamás, Barbély István, Janczok Szabó János, Acsádi Szabó András, Csizmazia György, Szily Szabó Gergely). Ugyanakkor a bírói tisztet betöltötték sorában a vagyoni elit csúcsát képviselő gazdag kereskedő, Hetésy Pál, a földbirtokos Heés János, valamint Tapolczay Pál, Babos András deák és Hazatius János személyében pedig az értelmiségiek is megtalálhatók. Utóbbi foglalkozási kategória egyúttal bizonyítja, hogy közülük néhányan többféle területen is — nem tudjuk, hogy saját akaratukból vagy kényszerből, de — kipróbálták magukat, hiszen Tapolczay Pál deák folyamatosan kereskedést is folytatott, az egyetlen bizonyíthatóan egyetemet járt szombathelyi bíró, Hetésy András szintúgy foglalkozott kereskedéssel is. Ahogyan a kora újkori a fejedelmi udvarok kutatásában,438 úgy az elmúlt évtizedekben a városi társadalom vizsgálatán belül is egyre jelentősebbé vált a társadalom működésébe differenciáltabb bepillantást biztosító prozopográfiai módszer alkalmazása.439 Bár dunántúli mezővárosok között Szombathely egyedülállóan gazdag 17. századi forrásanyaggal rendelkezik, ám ez mégis más nagyságrendet képvisel, mint az egykorú Sopron szabad királyi város társadalomtörténeti kutatásokhoz rendelkezésre álló, nagyértékű és hatalmas iratanyaga.440 Szombathely 17. századi bíráiról szóló teljeskörű prozopográfia nyilvánvalóan szétfeszítené jelen vizsgálat kereteit, amely amúgy is féloldalas maradna, hiszen több érinttet személy vagyoni viszonyairól és rokonsági köréről alig-alig rendelkezünk adatokkal, ezért itt és most csak néhány szombathelyi városbíró pályaképének az említett módszer segítésével történő felvázolására vállalkozhatok. A rövid bemutatást az egyeden, a 16-17. század során magát három generáción keresztül is a bírói hivatalt betöltő családdal, a Hetésyekkel kezdem. A nagyapa, Hetésyjános neve 1555-ben szerepelt a radkersburgi harmincadjegyzékben, aki ekkor a többi szombathelyi kereskedőhöz képest kifejezetten nagyszámú jószággal, 30 ökörrel, 10 harmadfű tinóval kereskedett.441 Az 1565. és az 1571. évi urbáriumokban 1/2 telkesként írták össze, 1570/1571. közigazgatási évben pedig bírói hivatalt viselt. Bár az 1572., majd az 1577. évi urbáriumban már fia, Hetésy Pál neve szerepelt az említett 1/2 birtokosaként, neve egy 1573. évi tanúkihallgatásban is neve mögött a deák szó szerepel, utalva iskolázottságára.442 Az 1592-ben készült urbáriumból tudjuk, hogy Hetésy ingatlanait időközben jelentősen megnövelte, hiszen ekkor már egy egész telekkel bírt a Föl, és egy másik, ismereden nagyságúval is a Forró utcában.443 Az érdekeltségeit tekintve több lábon álló kisvárosi kereskedő-vállalkozó részint egyedül, mind különböző összetételű, alkalmi társaival intenzív közvetítő kereskedést folytatott Bécs irányába, majd bíróként fontos szerepet játszott a város levéltárának 1605. évi elpusztulását követően a szombathelyi privilégiumok újra történt kiadatásában és megerősítésében, ugyanakkor közhivatali működése a hatalmaskodás 438 Lanzinner, 1980. 454 p.; Bahl, 2001. 777 p. 431 Csendes - Seidl, 2002.117 p.; Fees-Buchecke, 1998. 281 p.. A hagyományos vizsgálatra: Ehbrecht, 1994. XIII, 291 p. Dunántúli példa: Hermann, 2002. 71-108. p. A módszerről: Kovács I., 2004. 63- 72. p. 440 Erről a máig legrészletesebb bemutatás: Házi, 1923. 227-247. p. 441 Prickler, 1978. 41-135. p. Harmadfű tinó: nagyjából két és fél nyarat megért jószág. 442 Házi, 1928. nr. 48.; Horváth, 1993. 229. p.; Zágorhidi Czigány, 2000. 13., 24., 39., 54. p. 443 Zágorhidi Czigány, 2000. 92-95. p. 108
