Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
vádjától sem volt mentes. Erős, összetett személyiségére utal, hogy az egyik legbefolyásosabb belső tanácsosként, 1613-ban a város érdekeit figyelmen kívül, sajátjait azonban érvényesítve, a magisztrátust megelőzve vette bérbe a földesúri kocsmát. Valószínűleg részben e tettének következménye lett, hogy az 1616-ban lezajlott restauráción kimaradt a belső tanácsból, ám a kitartását és a helyi társadalomban meglévő, kiterjedt kapcsolatait bizonyítja, hogy 1 évvel később már tagja lett a belső tanácsnak, majd követően többször bírói hivatalt viselt. 1590 és 1621 közötti 8 esztendőn keresztül - 1590/1591., 1594/1595., 1603/1604., 1607/1608, 1610/1611, 1611/1612, 1618/1619, 1620/1621. - töltötte be a városbírói tisztet.444 Hetésy jános Katalin nevű hitvese, András fia, valamint Borbála és Zsuzsanna leányai 1610. január 2-án II. Mátyástól armálist kaptak,445 és az 1620. évi házadó-összeírás adatai szerint 6 volt a mezőváros leggazdagabb polgára. Bár az ő iskolázottságáról semmiféle adat sem ismert, a család három generációjára tekintve egyértelműen tudatos családi stratégiaként jelenik meg fia, Hetésy András grazi iskoláztatása - aki az 1621. május 1-jei tisztújításon került először a belső tanács sorába. 1604-ben két szombathelyi diákkal, később a térség egyházi középrétegébe került, a principia osztályt a jómódú birtokos nemei családból származó felsókáldi Káldy Mihállyal és a kevésbé ismert Kiss Mártonnal járta Grazban.446 Az 1611/1612-ben városbírói tisztet betöltött Kenézy Szabó György vagyoni helyzetéről nagyon kevés érdemi adattal rendelkezünk. A belső tanács tagjaként élete végéig a városvezetés meghatározó személye maradt, akinek javairól a legtöbb információt az 1627-ben kelt végrendelete nyújtja. E szerint egy kiterjedt kapcsolatrendszerrel bíró, családi-rokonsági gyökereivel a vasvári káptalan Kenéz nevű falujából származó, jelentős intenzitású, de kis tételű hitelezést lebonyolító, vagyonosabb és a hivatali elitbe került iparűző volt,447 akinek az 1672. április 11-én substitutus bíróként eljáró belső tanácsos, Kenézi Szabó Pálhoz fűződő rokonsági viszonya — minthogy Kenéz településről több hasonló nevű betelepedő ismert — jelenleg bizonytalan.448 Hetésy Pál pályaívével több tekintetben hasonlóságot mutat a kor- és pályatárs Tapolczay Pál deáké. О 1601. január 25-én kapott nemességet II. Rudolf királytól, és címereslevelét 1604-ben hirdették ki Vas vármegyében. Ebben az évben a Forró utcában házat vásárolt a nemesi jogállású ügyvéd, Siey János ügyvéd háza mellett, és esküdtként már ekkor szerepet játszott a város közéletében.449 A 17. század 2 évtizedében aktív kereskedelmi tevékenységet folytatott, és ennek részekén 1602-től be-444 Kocsmáltatással kapcsolatos konfliktusára: Dominkovits, 2004a. 52-55. p. Hetésy János és fia, Pál kereskedésére: Dominkovits, 2004b. 311-312, 315-316, 319-320. p. 1620/1621. évi hivatalviselésére: VaML SzVLt fasc. 16. nr. 489. 445 VaML Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai, Vegyes nemesi iratok, nr. 253. Hethessy; Balogh, 1901.200. p. 446 Andritsch, 1965. 33. p.; Varga, 2004. nr. 108. 447 VaML SzVLt Test. fasc. A. nr. 42. Mind az ő, mind felesége, Dorottya asszony 1631-ben kelt végakarata csak egy egyenesági örökösről, Orsolya leányukról szól. VaML SzVLt Test. fasc. A. nr. 80. 448 VaML SzVLt Prot. 1668/1672. 231. p. 449 VaML VKHLt fv jkv 22. köt, 1609. nr. 363, armális kihirdetéséről nem maradt bejegyzés: Tóth P, 1992. 278 p, házvásárlására, közéleti tevékenységére: Benczik - Dominkovits, 2002. nr. 13-16. 109
