Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Tilcsik György: Szex és gyermekáldás Szombathely mezőváros börtönében az 1840-es évek elején avagy egy törvénytelen leány világrajöttének rövid, ám felettébb tanulságos története
E hír minden bizonnyal futótűzként terjedt el előbb a városházán, majd pedig talán az egész városban, és nyilvánvalóan mindenkit az a kérdés tartott izgalomban, hogy a városi tömlőé falai között hogyan eshetett teherbe a leány. Emellett, illetőleg ezzel párhuzamosan egy fontos jogi kérdés is felmerült. Miután ugyanis a börtönbüntetés mellett negyedévenként 20 korbácsütésre ítélt szolgálóleány állapotosán részesülhetett testi fenyítésben részesíteni, a még neki járó korbácsütéseket azonban nem lehetett rámérni, mert büntetése előbb letelik, minthogy gyermeke világra jönne, szükségessé vált az eredeti ítélet megváltoztatása. Ezért az ügyet a városi büntetőtörvényszék elé utalták, amelynek 1841- július 17-én megtartott ülésén tárgyalták meg azt. A tisztánlátás érdekében az előző napon Czédler Imre városi főügyész kihallgatta az áldott állapotban lévő elítéltet. Az első, formális kérdésre adott válasz Sőbér Juli személyes adatait rögzítette újólag. A szolgálóleány nevének, életkorának, születési helyének és vallásának közlése után elmondta, hogy többrendbeli lopás miatt 1840. március 5. óta a városi tömlöc lakója, és az ügyében született ítélet szerint büntetése 1841. szeptember 11-én jár le, és az ugyancsak az ítéletben rá kirótt, negyedévenként 20, azaz összesen 80 korbácsütésből csak az első penzumot volt kénytelen elszenvedni.35 E tény több mint feltűnő, hiszen az első 20 korbácsütést legkésőbb 1841. december 11-éig, a második „adagot” 1842. március 11-ig, a harmadikat pedig június 11-ig meg kellett volna kapnia Sőbérnek. Ha feltételezzük, hogy június 11. előtt nyilvánvalóvá vált, hogy gyermeket vár, és ezért eltekintettek megkorbácsolásától, arra nincs magyarázat, hogy a legkésőbb március 11-én esedékes második 20 ütést miért nem mérték ki rá. A városi főügyész következő és egyben utolsó kérdése a leány teherbeesésének időpontjára és körülményeire irányult. A történeti hűség kedvéért okvetlenül szükségesnek tartjuk Sőbér Juli nem túl bőbeszédű, sokkal inkább lényegre törő, egyben bizonyos önérzetről tanúskodó és némileg ködösítő szándékú válaszának teljes eredeti szövegét szó szerint közölni: ,,En/[olyó] esztendő] böjt első hetében éreztem először, hogy teherben vagyok, és már három hét ólta a gyermek meg is mozdult bennem. Én megvallom igazán, hogy Pontyos János vármegyei pandúrtól, aki egyéberánt szeretőm, estem te[he]rbe, véle egyetlen egyszer közösültem a városi strázsa szobában oly idő alatt míg az ordinánc36 városi hajdúnak valahová el kellett menni, mi tehát ott magunkra maradván a közösülést elkövettük és reá nem sokára terhesnek éreztem magamat. Melyik hajdú volt akkor az ordinánc, nem tudom.”37 A leány feleletéből a dolog lényegének több fontos aspektusa világossá vált, leszámítva azonban az időpontot, és persze azt, a nem kevéssé fontos kérdést, hogy tudniillik hogyan jutott be a városi börtönbe és egyáltalában mit keresett ott Pontyos János vármegyei pandúr, továbbá, hogy ki volt az ezt elősegítő, azaz vele nyilvánvalóan összejátszó városi hajdú. Ugyanakkor feltűnő, hogy a városi főügyész meg sem kísérelte rászorítani Sőbért, hogy pontosabban határozza meg a szeretőjével való együtt- létének dátumát, illetőleg, hogy - és ha már Pontyos János városi tömlöcben való felbukkanásának körülményeit nem is feszegette - a szolgálóleány legalább adja meg a városi hajdú személyleírását. 35 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pir. Pm. „E”. Sőbér Juli vallomása. Szombathely, 1841. július 16. 36 A német „Ordinanz” szóból, amelynek jelentése itt: odarendelt vagy odavezényelt 3' VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pir. Pm. „E”. Sőbér Juli vallomása. Szombathely, 1841. július 16. 309
