Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Tilcsik György: Szex és gyermekáldás Szombathely mezőváros börtönében az 1840-es évek elején avagy egy törvénytelen leány világrajöttének rövid, ám felettébb tanulságos története
A tárgyalt alkalommal a város tömlöcében szexuálisan vitézkedő Pontyos Jánosról csupán kevés adatot őriztek a források. Annyi bizonyos, hogy Pontyos István és Kiss Erzsébet gyermekeként a Szombathely tőszomszédságában, keleti irányban fekvő Szent- márton nevű faluban (ma: Szombathely) született, és 1816. június 19-én tartották keresztvíz alá.38 Sajnos nem tudjuk, hogy mikor lépett a vármegye szolgálatába. Pontyos János és Söbér Juli tömlöcben lebonyolított szerelmi légyottja hozzávetőleges dátumának meghatározásához érdemes megvizsgálnunk két, a szolgálóleány által közölt időpontot. A leány egyrészt azt vallotta, hogy a böjt első hetében érezte magát terhesnek, illetőleg azt, hogy a kihallgatás előtt 3 héttel, azaz június 25. körül mozdult meg a méhében növekedő gyermek. Figyelemmel arra, hogy ez általában a terhesség 18-19 hete táján következik be, esetünkben a gyermek fogantatását február közepére datálhatjuk. A leány által adott másik információ értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy 1841- ben Hamvazószerda, azaz a nagyböjt kezdete február 24-ére esett. Az pedig, hogy február vége felé érezte magát terhesnek, azaz elmaradt az akkor esedékes menstruációja, szintén arra utal, hogy Sőbér Juli 1841 február közepe környékén került áldott állapotba. Azon pedig egy cseppet sem lehet csodálkozni, hogy a szolgálóleány Pontyos János, és kiváltképpen pedig a kötelességét jócskán megszegő városi hajdú szerepéről csak any- nyit mondott, amennyi okvetlenül szükséges volt, sőt utóbbit illetően kérdés nélkül előre közölte, hogy nem tudja melyik hajdú az, akinek éppen akkor akadt nagy hirtelenjében halaszthatatlan dolga, amikor az ő szeretője megjelent a városi tömlöcben. Sőbér Juli kihallgatásának másnapján, azaz 1841. július 17-én tehát összeült Szombathely Város Fenyítőtörvényszéke, és újra megnyitották az ellene korában lefolytatott pert. A vádat ezúttal is Czédler Imre képviselte, aki elmondta, hogy jóllehet az 1840. szeptember 11-én meghozott ítélet úgy rendelkezett, hogy a szolgálóleány az 1 évig tartó börtönbüntetés mellett negyedévente 20 korbácsütést kénytelen elszenvedni, ám addig csak egy alakommal korbácsolták meg, és miután időközben teherbe esett, büntetése hátralévő ideje alatt nem lehet szó arról, hogy a még esedékes 60 korbácsütést rámérjék, mivel gyermeke várhatóan azt követően születik meg, hogy ő elhagyhatja a börtönt. Ezért a felperes főügyész egyrészt kérte a bíróságtól Sőbér Juli előző nap tett vallomásának meg- hitelesítését, másrészt pedig azt, hogy a kényszerűségből elmaradó 60 korbácsütés helyett szabjon ki rá más, megfelelő büntetést, feslettsége miatt pedig további büntetéssel is sújtsa.39 Ezt követően először felolvasták a másállapotban lévő vádlott előző nap tett vallomását, aki azt helyben hagyta,40 majd pedig a városi fenyítőszék meghozta ítéletét. E szerint Sőbér Juli „... a már ítéletileg reája szabott fogsága ideje alatt... elkövetett bujasága következésében ...”41 került áldott állapotba, és terhességének előrehaladott mivoltát a beterjesztett orvosi igazolás42 is megerősítette, ám emiatt nem lehet ellene tovább testi büntetést alkalmazni. Ennek figyelembevételével azt a döntést hozták, hogy mivel az eredeti ítéletben szereplő mindösszesen 80 korbácsütésből addig csak 20-at mértek rá, 38 VaML Mit. Szombathely, r. k. kér. akv. 39 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pír. Pjkv. Szombathely, 1841. július 17. 40 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pir. Pm. „E”. Sőbér Juli vallomása. Szombathely, 1841. július 16. 4j VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pir. Pjkv. Szombathely, 1841. július 17. 42 Ez az orvosi igazolás nem található meg a per iratai között. 310
