Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye katolikus társadalmának alakulása három dualizmuskori ünnep tükrében
ünnepély sikere fölött, őszintén megvallva, hogy ennyit nem várt. Majd gyönyörű szavakkal festette pályánk fenségét s nemes hévvel szólott a papi jellem kellékeiről. Intett, kért, buzdított bennünket, hogy e nemes jellemmel küzdjünk Jézus zászlaja alatt és kezdjük meg a szeminárium életének II. századát.”19 Ha a püspök kötelező - némileg talán az udvariasság diktálta - dicsérő szavaitól eltekintünk, akkor is megállapíthatjuk, hogy az esti ünnepi műsor nem sokban tért el egy átlagos világi alkalom programjától. Valószínűleg ez egybeesett a püspöknek szándékával, hiszen így egy modem szeminárium jól felkészült, művelt és tehetséges papjait mutathatta be a meghívott „egyházi s világi előkelőknek.” AZ 1899. ÉVI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS Az egyházmegye tárgyalt időszakunkban még egy nagyszabású ünnepséggel hívta fel magára a figyelmet: 1899. április 19-én és 20-án ugyanis eucharisztikus kongresszust tartottak Szombathelyen, amelynek megszervezése, minden bizonnyal a betegeskedő Hidasy Kornél helyett István Vilmos (1849-1910) püspökre hárult. Az eucharisztikus kongresszust a katolikus lexikon a következőképpen definiálja: „Fényes rendkívüli ünnepség az oltáriszentség tiszteletére. Vannak helyi, országos és nemzetközi eucharisztikus kongresszusok.”20 Az eucharisztikus kongresszusokat Maria Emilia Tamisier, egy vallásos dél-franciaországi asszony kezdeményezte, akinek javaslatait a helyi klérus felkarolta. 1874-ben eucharisztikus zarándoklatot szerveztek, majd a rákövetkező évben egy francia püspök kieszközölte Tamisier asszony számára az első, Favemeyben megtartott eucharisztikus kongresszushoz a pápai hozzájárulás.21 Ezt követően Lille-ben 1881-ben rendezték meg az első nemzetközi eucharisztikus kongresszust, így a kongresszusi gondolat immáron nemzetközivé, egyúttal széles körben ismerté vált.22 A fentiek fényében látható, hogy az eucharisztikus kongresszus a hit megélését, az oltáriszentség tiszteletének, és ahhoz kapcsolódó hitigazságok elmélyítését is szolgálja, és így a társadalmi csoportok közül elsősorban a művelt középosztály érdeklődését válthatta ki. Érdemes feltennünk a kérdést, hogy a Szombathelyi Egyházmegye első eucharisztikus kongresszusát vajon ki kezdeményezte? Hidasy Koméi már 1898-ban jelezte a káptalannak, hogy hangproblémái miatt segédpüspököt kíván maga mellé venni István Vilmos kanonok személyében. Ezzel az egészségügyi problémával nem kezdeményezett volna egy ilyen nagyszabású program megszervezését, és az abban való részvételt. A Szombathelyi Újságban, valamint a Vasvármegyében egy napon megjelent felhívás szerint az eseményt főszervezője Tauber Sándor (1868-1935), aki mint a „Confraternitas Sacerdotum Adoratorum”, valamint az Oltáregyletek egyházmegyei igazgatójaként működött. Tehát valójában az eucharisztikus kongresszus gondolata nem felülről a püspöktől eredt, hanem lényegében itt két szervezet közös ünnepségéről van szó.23 * A Szombathelyi 19 Tauber Sándor: Hidasy Kornél, 1882-1900. In: A Szombathelyi Egyházmegye története. 2. köt. Szerk. ^ Géfln Gyula. Szombathely, 1929. 134. p. 2P Magyar katolikus lexikon. 2 köt. Főszerk. Diós István. Bp., 1996. 393. p. 21 Gergely Jenő: Eucharisztikus világkongresszus Budapesten, 1938. Bp., 1988. (továbbiakban: Gergely, 1988.) 20. p. 22 Gergely, 1988. 21. p. 23 Eucharisztikus kongresszus Szombathelyen. = Szombathelyi Újság (továbbiakban: SZÚ), 1899. ápr. 9. 2. p.; Eucharisztikus kongresszus. = VK, 1899. ápr. 9. 6. p. 132
