Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - M. Kozár Mária: Anton Trstenjak útleírása a 19. század végi Vas vármegye szlovének lakta településeiről
járt be: Pertócsát (ma: Pertoca, Szlovénia), Tótszentgyörgyöt, (ma: Sveti Jurij, Szlovénia), Felsólendvát (ma: Grad, Szlovénia), Felsőszölnököt, Alsószölnököt, Szentgotthárdot, Apátistvánfalvát, Dolincot (ma: Dolenci, Szlovénia), Felsőpetrócot (ma: Gomji Petrovci, Szlovénia), Tótkeresztúrt (ma: Krizevci, Szlovénia), Kancsócot (ma: Kancevci, Szlovénia), Pecsarócot (ma: Pecarovci, Szlovénia), Bodoncot (ma: Bodonci, Szlovénia), Pucincot (ma: Puconci, Szlovénia), Martyáncot (ma: Martjanci, Szlovénia) és Muraszombatot (ma: Murska Sobota, Szlovénia). A Zala vármegyei Belatincból (ma: Beltinci, Szlovénia) 1883. szeptember 1-jén tért vissza a Monarchia osztrák részében fekvó' szülőfalujába. Második alkalommal nyolc települést keresett fel Anton Trstenjak. Útleírását a Zala vármegyei Alsólendván (ma: Lendava, Szlovénia) kezdte 1903. augusztus 16-án, ahova két muraközi horvát községet - Strigova és Sveti Martin - érintve érkezett. Zala vármegye lendvai járásához tartozó négy falun - Cserföld (ma: Crensovci, Szlovénia), Bántornya (ma: Turnisce, Szlovénia), Ledvavásárhely (ma: Dobrovnik Szlovénia), Bagonya (ma: Bogojina, Szlovénia) - át tért vissza a Vas vármegyei Mezővárra (ma: Tesanovci, Szlovénia) és Alsómarácra (ma: Moravske Toplice, Szlovénia), majd Csendlakon (Tisina) fejezte be utazását. A két utazás között levelezett a vidék szlovén értelmiségével. Az utazások alkalmával szerzett tapasztalatait, feljegyzéseit és a levelezések útján ösz- szegyűjtött anyagból több mint 400 oldalas kézirat keletkezett. Ennek a második, „Üti jegyzetek” című fejezete jelen vizsgálódásunk tárgya, amelyből utazásának céljáról, körülményeiről, fogadtatásáról, benyomásairól és kutatási, gyűjtési módszeréről értesülünk. AZ UTAZÁS CÉLJA Anton Trstenjak nem csak a Slovenska Matica kiadó felkérésére utazott a történeti Vas megye szlovének lakta falvaiba. Az út leírását tartalmazó fejezetet annak deklarálásával kezdte, hogy mindig szerette volna beutazni a Magyar Királyság szlovének által lakott összes települését a történeti Vas, Zala és Somogy vármegyékben.3 Jártak már előtte ott szlovének a monarchia osztrák feléből, de az összes települést még senki nem látogatta meg. A legismertebb a krajnai látogatók közül a ljubljanai Bozidar Raic, aki 1860-ban elsőként utazott erre a vidékre és tudósított a településekről és az itteni írókról, többek között Kossics Józsefről. Trstenjak majdnem az egész utat gyalogosan tette meg, miközben összeszedett minden szlovén könyvet, amit csak talált. Legfőbb célja az volt, hogy a lehető legtöbbet tudjon meg a vidék szlovén íróiról.4 Kéziratában nem közigazgatási fogalmakat használ, nem Vas és Zala vármegyét kereste fel, hanem a szombathelyi egyházmegye egyházközségeit. Az anyaegyházak plébániáin kopogtatott be, és a katolikus plébánosoktól valamint evangélikus lelkészektől gyűjtött információkat. Anton Trstenjak útleírásában turistaként is szemlélte a tájat. Krizevcit a mai turisztikai kiadványokban is úgy emlegetik, ahogyan 1883-ban Trstenjak látta: innen nagyon szép a kilátás, belátni az egész Goricko vidékét, amely a három Murántúli tájegység legdombosabb része.5 A falu legmagasabb pontja 356 méter. 3 Trstenjak, 2006. 33. p. 4 Uo. 5 Trstenjak, 2006. 64. p. 64
